Közösen emlékezett meg a város és a megye a trianoni diktátumról a nemzeti összetartozás jegyében.
Róth Péter alpolgármester emlékező beszédében elmondta: Itt, a magyarság fájdalmát megjelenítő alkotásnál, a Corpus Hungaricumnál emlékezünk meg múltunk tragédiájáról és jövőnk reménységéről. A 92 éve aláírt trianoni békeszerződés, múltunk legnagyobb tragédiája. A szó, Trianon beégette magát a lelkekbe, és a fájdalom nemzedékről nemzedékre öröklődött tovább. Az elválasztott országrészek lakossága egyik napról a másikra elvesztette anyaországát, azt a biztos alapot és stabil keretet, amely addigi életének szerves része volt.
Az őshonos magyar népesség a mai állapot szerint nyolc állam fennhatósága alá került. A békeszerződés aláírását a döbbenet, a szorongató fájdalom és a bénult tehetetlenség időszaka követte. A határokon túl élő magyarság azonban a súlyos megrázkódtatás ellenére is hű maradt gyökereihez, és nem veszítette el identitását. Egy új állam keretei között is ragaszkodnak anyanyelvükhöz, történelmükhöz, kultúrájukhoz. A múlt kitörölhetetlen és megváltoztathatatlan. A mai nap a Nemzeti Összetartozás Napja szóljon a reményről. A magyarság határainkon innen és túl megőrizte az összetartozás igényét. Van tehát okunk az optimizmusra – tette hozzá Róth Péter alpolgármester.
A nemzeti összetartozásról szóló törvény ma két éve lépett hatályba, mely kinyilvánította, hogy felelősséget vállalunk a határokon túl élő magyarságért, és a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek. Az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
A megemlékezésen a Hermann László Zeneiskola növendékei adtak műsort a városi, megyei és egyházi vezetőknek, valamint a fák árnyékában hűst kereső nézőknek.
