A Dk Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott, hogy a lapunkban megjelent számításokban a költségvetésre terheltük a teljes tőke- és kamattartozást, holott csak a kamat 2 százalék feletti része terheli a büdzsét a fix kamatozású konstrukciónál. Lovas Attila azt mondta, 2012-ben 100 millió forint, azt követően, ha évente legalább 60 ezren felveszik, legfeljebb évi 7-8 milliárd – a tizedik év végére 60 milliárd – forint terhet jelent az állami költségvetésnek a Diálhitel 2.
Nagyobb grafikonért kattintson a képre!
Forrás: a kormányelőterjesztés 6. oldala
Az FN24 által megszerzett – többek között Lovas Attila által készített és Németh Lászlóné által jegyzett – kormányzati előterjesztés modellszámításai között azonban találunk egy olyan grafikont, amelynek címe: „Államadósság növekedése a kamattámogatásos Diálhitel II. miatt.” Ebben éves bontásban tüntetik fel az adatokat. Ez alapján írtuk, hogy 2012-ben 15 milliárd, 2013-ban 62 milliárd, 2014-ben 141 milliárd forinttal növelné a költségvetés kiadásait a rendszer bevezetése, és kifutása után is jelentős terhet jelentene a büdzsének, 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forinttal rontaná az egyenleget.
A másik állításunkat, amely a Széll Kálmán Terv lenullázásáról szól, az „ESA-szemléletű költségvetési kiadások és bevételek egyenlege vs. Széll Kálmán Terv várható megtakarításai a felsőoktatásban” című grafikon mutatja be. Eszerint 2020-ban már többe kerülne a leves mint a hús, azaz a Diákhitel 2., mint a Széll Kálmán Terv megtakarításai.
Nagyobb grafikonért kattintson a képre!
Forrás: a kormányelőterjesztés 47. oldala
A dokumentumban azt is olvashatjuk, hogy „a kamattámogatás teljes, egy adott ügyfélnek kifizetett összege a hallgató által felvett hitelösszeg akár felét, vagy ennél nagyobb részét is elérheti a teljes törlesztési pálya alatt”. (Tehát egy 8 milliós hitel esetén akár 4 milliót.)
Továbbá arra szintén felhívja a kormány figyelmét a Lovas Attila és munkatársai által kidolgozott terv, hogy az alacsony hitelkamat miatt a közgazdaságilag racionális viselkedés az, hogy még azok is felveszik a hitelt, akik nincsenek erre rászorulva, hiszen így a felszabaduló saját forrás befektetésével kockázatmentes nyereség érhető el a központi büdzsé terhére. Az uniós szabályok miatt a rendszerből nem zárhatók ki a többi európai országból érkező hallgatók sem, ha van tartózkodási vagy munkavállalási engedélyük. Azaz a gazdag (akár külföldi) hallgatók még jobban meggazdagodhatnak az állam jóvoltából.
Tehát hangsúlyozzuk, s a grafikonokból is látszik, hogy nem szerkesztőségünk számolta ki a tegnap is megjelentetett adatokat, hanem egy kormányzati dokumentumból idéztünk. Ebben pedig nem 60, hanem csaknem 900 milliárd forint szerepel államadósság-növelő tételként.
