A magyar történelemben, irodalomban, de a néplélekben is fontos szerepe van a vármegyeházának. A hatalom jelképét látja benne a népköltészet, és Ady Endre is: Felszállott a páva vármegye házára. De még a nótaszerzőt is megihlette: Vasra verve kísértek a vármegyeházára, kikönyököl az ablakból az alispán lánya.
Az ország legrégebbi megyeháza Fejér megye székhelyén, Székesfehérvárott található. Kétszáz éve készült el.
A klasszicista stílusú műemlék épület 1807 és 1812 között épült, részben Pollack Mihály átdolgozott tervei alapján. A megyeház pincéje egészen 1901-ig a vármegye börtöne volt.
Székesfehérvár volt a magyarság első, valódi városa. Több mint fél évezredig (XI-XVI. század) királyi székhelye, a magyarság szakrális központja volt.
Istvánt követően középkori uralkodóinkat a mai Romkert területén álló Nagyboldogasszony bazilikában koronázták. Nem is lehetett király Magyarországon, akit nem itt koronáztak meg. A templom ugyanakkor nem vált valamennyi királyunk temetkezési helyéül. Szent Istvánt követő királyaink az általuk alapított egyházakba temetkeztek. Könyves Kálmán volt az első uralkodó, akit a bazilikába a szentek mellé temettek.
