Belföld

Megnevezték a deviza-eladósodás felelőseit

A 2002 és 2008 közötti baloldali kormányok, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét egyaránt megállapítja a lakossági devizaeladósodás okait feltáró jelentés, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés kormánypárti többséggel.

A 2002 és 2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatáról szóló jelentést 218 igen, 42 nem és 54 tartózkodó szavazat mellett hagyta jóvá a parlament. A kormánypárti képviselők igennel voksoltak, a szocialisták és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó függetlenek nemmel, a Jobbik és az LMP politikusai pedig tartózkodtak.

A témával foglalkozó albizottság jelentése szerint a 2002 és 2008 közötti kormányok, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a bankrendszer és a hitelfelvevők egyaránt felelősek abban, hogy a lakosság devizahitel-állománya nyolc év alatt kevesebb mint 300 milliárd forintról 2010 nyarára 6600 milliárd forintra nőtt.

A dokumentum a devizahitelek elterjedésének okaként említi, hogy 2003-tól a lakástámogatási rendszer kamattámogatásának, kedvezményeinek folyamatos csökkenése széles körben vállalhatatlanná tette a forintalapú lakásfinanszírozást, serkentve ezzel a devizahitelek keresletét.

A jelentés szerint ugyanakkor a kormányok 2002 és 2008 között gyakorlatilag negligálták a devizaalapú eladósodás kockázatát, a jogszabályi környezet módosítása fel sem vetődött, sőt a kormányzat a veszélyekre sem figyelmeztette a lakosságot.

Noha a jegybank a kormányoknál sokkal előbb észlelte és tette szóvá a kockázatokat, lépései nem voltak olyan erőteljesek, hogy érdemben módosítsanak a folyamaton – állapította meg az albizottság, amely a PSZÁF lépéseit elkeserítően erőtlennek nevezve arra jutott, hogy a bankfelügyelet képtelen volt megfelelő súllyal megjeleníteni a fogyasztói érdekeket a devizahitelezés során, és még a hitelközvetítők tömeges megjelenése, a teljes hiteldíjmutató félrevezető alkalmazása vagy a manipulatív reklámok miatt sem lépett közbe.

A bankrendszer felelősségéről a dokumentum azt írja, a hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor devizahitelezését növekedési versenyük központi termékévé, hogy kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával. A jelentés szerint a kidolgozott szerződéses megoldások eleve abból indultak ki, hogy jelentősebb sokkok vagy rendszerszintű problémák esetén azokat az ügyfelekre – kritikus tömeg elérése esetén rajtuk keresztül a kormányra – lehessen továbbhárítani.

A lakosság felelősségét abban látja a jelentés, hogy az emberekből a hitelfelvételkor hiányzott az elemi arányérzék a célok és a lehetőségek összevetésekor, valamint a hosszabb távú tervezés és kalkuláció. A dokumentum ugyanakkor arra is kitér, hogy visszatekintve a devizahitelesek átlagosan nem jártak rosszabbul (a 2011-ben bevezetett árfolyamrögzítéstől, illetve a végtörlesztési lehetőségtől függetlenül sem), mint a forinthitelesek.

Az albizottság javaslatokat is tett: kezdeményezte a magáncsőd jogintézményének bevezetését, illetve hogy a kormány vizsgálja meg a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. Szorgalmazta továbbá, hogy építsék be a közoktatás tananyagába a pénzügyi ismereteket, vizsgálják meg a pénzügyi szektorban működő hitelközvetítők, ügynökök és a bankok viszonyát, valamint azt is, hogy a hitelesek hozzájutnak-e a kellő információkhoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik