Lassan négy éve, hogy elkezdődött a hazai libatömés elsorvadása, vagy elsorvasztása. Többek között ez utóbbi kérdés eldöntését is várják a bíróságtól az érintett felek, a Négy Mancs Alapítvány és a Hungerit Zrt. Sok ember elveszítette a munkáját, a hústermelő cég legfontosabb exportpiacát, a Négy Mancsra Budai Gyula helyezte elszámoltató mancsait, a libákat pedig továbbra is tömik. Ki járt mégis jól? A bírósági eljárás jövő héten kezdődik.
A Négy Mancs és a lúdtalp
A bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs alapítvány 2006 novemberétől folytatott nemzetközi kampányt a tömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, melyen több magyar cég neve is szerepelt. A Négy Mancs azt kérte az áruházláncoktól, ne vásároljanak májat és húst olyan üzemtől, amely a listán szerepel, azaz részt vesz tömésből származó áru előállításában, feldolgozásában. Az állatvédők kampánya után 2008-ban a német áruházláncok felfüggesztették a hízott liba forgalmazását. A legnagyobb magyar exportőrként ismert Hungerit Zrt.-nél az alapítvány nyomására 2008-ban leállították a hízottáru-feldolgozást. Mivel ezután sem kerültek le az alapítvány feketelistájáról, 2009 januárjában újraindították ezeknek a termékeknek az előállítását.
A Hungerit Zrt. keresetet nyújtott be a Négy Mancs ellen személyéhez fűződő jogainak sérelme, kártérítés, illetve a jogsértéstől történő eltiltásra vonatkozóan. Ez az első ilyen kereset a Négy Mancs ellen. Az alapítvány ausztriai központja legutóbb Márton napkor támadta német nyelvű felhívásában a magyar baromfitermékek fogyasztását.
Kormányzati mancsok
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011. augusztus végén közölte, hogy vizsgálja a Négy Mancs Alapítvány működését. A Fővárosi Főügyészséghez fordult, kérve, hogy a hatóság az alapítvány működésével kapcsolatban folytasson le törvényességi vizsgálatot. A kormánybiztos a bíróságot is megkereste, hogy a birtokában lévő, az alapítvány gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot bocsássa rendelkezésére. Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos egyebek mellett azt szeretné tisztázni, hogy a “közvetlenül a magyar libatenyésztők ellen folytatott lejárató kampányt” milyen forrásokból finanszírozta az alapítvány. Az ügyben az ügyészség szeptember közepe óta vizsgálódik.
Az elszámoltatási kormánybiztos egyebek között arra kíváncsi, hogy milyen az üzleti kapcsolata a Négy Mancsnak az osztrák tulajdonú Human Dialog Kft.-vel, mely Budai Gyula tudomása szerint a kft. működésihitel-jellegű kifizetésként több mint 45 millió forintot utalt át az alapítványnak az utóbbi években. Továbbá miért éppen a Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft., a Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt. és a Toll 96 Kft. szerepel a Négy Mancs pozitív termelői listáján és Marcus Müller alapítványi képviselő milyen gazdasági kapcsolatban van a Kaufland német áruházlánccal.
Tömött sorok
Tóthné Kecskés Mária a Hungerit kereskedelmi és marketing igazgatója az FN24-nek elmondta, a Négy Mancs (német nevén Viel Pfoten) Alapítvány listáját a beszerzők használják a német nyelvterületeken. A kereskedelmi partner kiválasztásakor megnézik, hogy az üzem szerepel-e a listán. Amennyiben igen, semmilyen terméket nem vásárolnak tőle. Az beszerzők úgy vélik, még így is jobban járnak, mintha elijesztenék a vásárolókat – állítja a cég kereskedelmi igazgatója.
Tóthné Kecskés Mária szerint az alapítvány olyan lejárató kampányt folytat a világhálón, hogy a kereskedelmi partnereknek nem marad más választásuk, mint lemondani a listán szereplő cégekről. „Olyan anyagokat töltenek fel az internetre, amelyek nem is az országban készültek, ráadásul a képeken nem is libák szerepelnek, hanem kacsák. A német társadalom nagyon érzékeny az állatkínzás kérdésére és ebből a szempontból jól manipulálható” – állítja a Hungerit kereskedelmi igazgatója.
Tóthné Kecskés Mária kiemelte, felajánlották és bevezették azt az eljárást, hogy a terméken jelzik, hogy tömött állat húsából származik, milyen kontrollált tömési folyamatokon esik át az állat képzett tömőkkel, de a Négy Mancs ezt nem vette figyelembe. A Négy Mancs szerintük elveszi a döntési lehetőséget a fogyasztóktól. Érvül hozta fel az Állatorvos Tudományegyetem professzorai által készített anyagot, amely megállapítja, hogy a töméshez hasonló a májhízlalás természetes módon, a vándorlás előtt elindul a libáknál. A tömés befejezése után egy-két héttel pedig visszaáll a liba májának mérete.
A kormánybiztos vizsgálódásával kapcsolatban a Hungerit kereskedelmi igazgatója közölte, a kormány részéről minden információt megkapnak a Baromfi Terméktanács közreműködésével. Az elsődleges céljuk azonban az, hogy a bíróság ismerje el, hogy a Zrt. kárt szenvedett el, az alapítványt pedig kötelezze, hogy vegye le őket a listáról. Ha ez sikerült, akkor a menedzsment hozza meg a döntést arról, tovább folyjon-e a per kártérítésért. Egyelőre azonban csak a 2008 előtti állapot visszaállítására törekszenek.
Kerestük a Négy Mancs Alapítvány képviselőit is, hogy megkérdezzük, miért nem került le listájukról a Hungerit a tömési eljárás leállítása után sem, milyen szakmai anyagokkal bírnak a libatömés állatkínzásnak minősüléséről, valamint feltettük volna nekik a kormánybiztos által meglebegtettt finanszírozási kérdéseket is, de kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ. Amint válaszuk megérkezik, azt is publikálni fogjuk.
