Az ország legerősebb migrációs nyomása nehezedik a szerb-magyar határszakaszra és ez a jövőben sem fog javulni, sőt hullámzó emelkedés várható – közölte a Szeged24-el a Szeged Határrendészeti Kirendeltség vezetője. A kirendeltség állománya mintegy 62 kilométeres határszakaszon, öt határátkelőhely forgalmának ellenőrzésével és tíz település közigazgatási területén végzi feladatát.
Folyamatos határsértések
Éberhardt Gábor elmondta: a schengeni övezet külső kapujaként a szerb-magyar határszakasz és vele a Szeged Határrendészeti Kirendeltség szerepe felértékelődött és nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi figyelem fókuszába is került. A sajtóhírek szinte naponta számolnak be az itteni határsértésekről, és Éberhardt Gábor elmondása szerint jelenleg „a nap huszonnégy órájában, folyamatosan vannak elfogások.” Ha valakinek sikerül átjutnia a szerb-magyar határszakaszon több esélye van, hogy eltűnjön Európában, ezért óriási a jelentősége annak, hogyan őrzik ezt a határszakaszt – magyarázta a rendőr alezredes. Éberhardt Gábor arról is beszámolt: tavaly a zöld határon 2800, míg a határátkelőhelyeken 1000 határsértőt füleltek le, és idén januárban több elfogásuk volt, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az okok között a rendőr alezredes többek közt a 2010-es szerb vízumliberalizációt említette hozzátéve, hogy „bármi is történik a világban az előbb vagy utóbb, de lecsapódik” ezen a határszakaszon.
Széles paletta
Elmondása szerint a migránsok zöme, körülbelül kilencven százaléka gazdasági menekült és tíz százalékuk kér menekült státuszt, mert konfliktusos országból érkezik. Széles palettát mutat a migránsok nációja, mintegy negyven országból érkeznek: zömmel koszovóiak, afgánok, palesztinok, szomáliaiak – mondta el az alezredes. Így nem is egyszerű mindig tolmácsot szerezni melléjük – tette hozzá. Minőségi változás is bekövetkezett a migrációban, míg a spontán, egyedül érkezők ritkábbak, egyre többen jönnek nagyobb csoportokban, és egyre több köztük a gyermek. Tavaly a zöld határon elfogottak már harminc százaléka volt gyerek, ezért gyermekekre szabott előállító helyiséget is ki kellett alakítania a kirendeltségnek – mondta el a szakember. Ami pedig a migránsok társadalmi helyzetét illeti, itt is széles a skála: „a kecskepásztortól a diplomás mérnökig” mindenféle társadalmi csoport van köztük. A szakemberek tapasztalatai szerint a nagy csoportban érkező határsértők kevésbé tehetős rétege a helyi lakosságtól kér segítséget a tájékozódásban és a továbbjutásban, azonban a kirendeltségnek sikerült olyan kapcsolatot kiépíteni a helyiekkel, hogy általában jelzik, ha illegális határátlépőket észlelnek.
Csempész szokások
Persze vannak olyan gazdag csoportok, akik embercsempészek közreműködését veszik igénybe. Éberhardt Gábor elmondása szerint az átlagos tarifa mondjuk Afganisztántól Németországig három és öt ezer euró között mozog, azaz az árfolyamingadozások függvényében kilencszáz ezer és másfél millió forint fejenként. Egyes határtól egy másik határon át a csempészek fejenként ötven és kétszáz euró közti összegért viszik át az embereket. A szakemberek szerint a profi embercsempészek manapság a teljesítésre törekszenek a „jó hírnevük” érdekében. Éberhardt Gábor elmondása szerint előfordul, hogy az egyes embercsempészetre szakosodott csoportok között elszámolási viták, sőt, véres leszámolások is vannak. Az alezredes szerint az is jellemző, hogy ha egy határsértő lebukik, akkor újra, többször is próbálkozik. A bírói gyakorlat szerint az első próbálkozás beutazási tilalommal jár, a második azonban már bűncselekmény, amely általában felfüggesztett börtönbüntetést von maga után, a sorozatos visszaesőket pedig már leültetik.
Válaszok a kihívásra
Az erősödő migrációs tendencia óriási kihívást és erőfeszítést jelent a szerb-magyar határszakaszon dolgozó határrendészeknek, akik nem is bírnák ezt a tempót segítség nélkül. Éberhardt Gábor elmondta: itthonról, a Készenléti Rendőrségtől is kaptak megerősítést: helikoptert, lovasrendőröket, vízi rendészeket, de külföldről is érkezik támogatás. Németországból például kaptak szívdobbanás érzékelő eszközt, amelynek segítségével a nagyobb járművekben, például a kamionokban megbúvókat lehet észleni. A szerb kollégák és a schengeni tagállamok is delegáltak kollégákat erre a határszakaszra. Az Európai Unió értékelése szerint egyébként az illegális migrációt tekintve a legnagyobb gond a török–görög határszakaszon van, ahol az EU a Frontex (az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynöksége) segítségével erősítette meg a határt. Ugyanakkor a Frontex komoly figyelmet szentel a szerb-magyar határszakasznak is. Ami pedig a fejlesztéseket illeti: Éberhadt Gábor elmondta, hogy az eddig is eredményesen használt röszkei stabil hőkamera mellett hasonló berendezést telepítenek majd Tiszaszigetre és Ásotthalomra is. A három hőkamera a megye teljes határszakaszát belátja majd.
A közelmúltban egyébként Ivica Dačić szerb belügyminiszter és Pintér Sándor magyar belügyminiszter megállapodást írt alá Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről. Az egyezmény többek közt az illegális migráció visszaszorítását is szolgálja. Az elképzelések szerint Horgos–Röszke átkelőnél építenének egy közös szolgálati pontot, amely feladatai közé tartozna például a határon átnyúló kábítószer-, fegyver-, gépjárműcsempészettel kapcsolatos adatszolgáltatás, illetve ez a pont bonyolítaná le az elfogott illegális migránsok kiadatását Szerbiának..
