Középosztály-központúság; kompromisszumosabb nemzetközi politika; a szimbolikus ügyek háttérbe szorítása – a Heti Válasz által megkérdezett kormányzati források szerint így fest az Orbán Viktor által mostanában egyre többször hangsúlyozott „konszolidáció”. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a február 7-ei országértékelő beszédben is várhatóan hangsúlyosan szereplő irányváltásban milyen szerepe van az egyre erőteljesebb külső nyomásnak.
„A 2010-es választás arról szólt, hogy az elmúlt húsz év társadalmi-politikai rendje mögül elfogyott az erő. Mi az első másfél-két évben egy új status quo jogi és szabályozási alapjait raktuk le, ennek legfontosabb eleme a január elsejétől hatályos alaptörvény” – mondta a csütörtökön megjelenő hetilapnak a miniszterelnök egyik befolyásos tanácsadója.
A háttérember Charles de Gaulle példáját említette. A teljesen elfáradt francia IV. köztársaság rendszerét 1958-ban váltotta fel egy új alkotmánnyal a közügyekhez megmentőként visszatért tábornok. A katona-politikus egy új alkotmánnyal megalapította a máig is létező V. köztársaságot. „Puccs”, „diktatúra” – szóltak az akkori francia baloldali érvek, aztán ők is megszokták a sokáig nem tetsző rendszert.
Más kormányzati tényezők ugyanakkor úgy vélik, az irányváltás a „gazdasági szabadságharc” elfelejtését hivatott elkendőzni, de a kommunikációs elmozdulás már aligha lesz elég.
Orbán Viktor tavalyi országértékelő beszéde előtt arra kérte a Facebook-olvasóit, hogy kérdéseikkel, javaslataikkal segítsék. (Idén ezt egyelőre nem tette meg.) Lapunk akkor szintén megnézte, mi foglalkoztatta leginkább az embereket.
Több olvasónk kíváncsi volt arra, mikor lesz döntés a képviselői költségtérítés szabályozásában, hogy miért az alacsony keresetűek kárára módosították az adótörvényt. Mások az ígért munkahelyeket és a gazdasági fellendülést hiányolták, és azt szerették volna tudni, mikor fognak annyi fizetést kapni, hogy abból meg tudjanak élni. Az is felvetődött, miért távolodunk az európai értékrendtől.
Ezt követően a kormányfő Magyarország utolsó esélyéről, a minden magyarban lakó legalább kétembernyi lélekről, a magyarok igazi alkotmányáról, az újabb válságról, a munka és a magyar ember viszonyáról, valamint saját küldetéséről beszélt 13. évértékelő beszédében Orbán Viktor konkrét intézkedésekről nem ejtett szót.
