„Még az ötösön is van mit javítani.” Ezzel az alapvetéssel kezdte Egerben dr. Schmitt Pál köztársasági elnök rendkívüli osztályfőnöki óráját. Az államfő országjárása kilencedik állomásán csillogó szemmel ecsetelte,a tornaterembe szorult diákoknak, hogy a „tanulásból nem engedhetünk, az mindennek az alapja, amivel egész életünket, jövőbeni sikerünket biztosíthatjuk”. Mielőtt az államfő megérkezett, a diákok közül többen megemlékeztek az álamfö államfő helyesírási problémáiról, sőt a mostani plágium-váddal is tisztában volt minden általunk megkérdezett gimnazista. Maga dr Schmitt korábban úgy reagált az ezt firtató kérdésekre Egerben, hogy készen áll a vizsgálatra, hiszen politikusként és államfőként meg kell szoknia, hogy tettei átláthatóak, elszámoltathatóak.
Fotók: Hír24
Citius, Altius, Fortius
Az elnök többször is idézte Pierre de Coubertin-t. Bár az újkori olimpiák atyának nevét nem mondta ki, de a neki tulajdonított mondatot („Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”) legalább 9 alkalommal ismételte meg. A fiatalokat arra kérte, “ne dőljenek hátra”, ha már tudnak egy idegen nyelvet, például az angolt, hanem törekedjenek többre, hiszen a nyelvismeret ma már elengedhetetlen.
Testi és lelki higiénia
Itt aztán egy huszáros vágás következett, és a következő téma, miszerint a magyar diákok 60%-nem csinál semmit. Riadt 12.-esek néztek egymásra. Ők most is fegyelmezetten figyelnek, gondolták. Aztán elégedetten vették tudomásul, hogy az emberek embere csak a sportra gondolt. Schmitt doktor külön felhívta a diákok figyelmét, nem azt kéri, hogy olimpiai bajnokok legyenek, hiszen az rengeteg lemondással is jár, hanem azt szeretné, ha látszódna rajtuk az önbizalmat nyújtó “testi és lelki higiénia”. Jelentsen ez bármit is. Majd természetesen hozzátette: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”
Nem könnyű olvasmány, de megcsináltam
A diákok egy része arra számított, hogy az elnök hangszeres bemutatót is tart, mert a bordásfalak tövében egy szintetizátor árválkodott. De nem így lett. Ehelyett a köztársasági elnök arra kérte a tanulókat, próbáljanak szépen, választékosan beszélni, hiszen talán az egyik legszebb nyelven fejezhetik ki magukat. A magyar nyelv szépsége emlékeket hozott felszínre. A köztársasági elnök saját gyerekkorába kalauzolta a figyelmes hallgatóságot. A televízió és internet nélküli korról nosztalgiázott, amikor édesapja unszolására egyben kellett elolvasnia Németh László összes művét. Elmondása szerint máig ebből az élményből merít. “Nem könnyű olvasmány, de megcsináltam”
Az államfő előadása végén az új alaptörvényt is a diákok figyelmébe ajánlotta, amely – mint mondta – hosszú évekre meghatározhatja az ő életüket is. És bár nagyon száraz szöveg, de hidat teremt a jelen, a múlt és a jövő nemzedékei között. Azt…! – vágta rá mellettem egy lakli kamasz. De gyorsan elhallgatott.
Jött, látott
dr. Schmitt Pál az egri városházán kezdett reggel. Itt két tüntető csoport is fogadta. Volt, aki a 11-12-esek nyelvtankönyvét hozta el és volt, aki csak ennyit írt a táblájára: Isten hozta ELNÖK ÚR”. A városházán azt mondta, minden elhangzott kisebbségi vélemény fontos, mert valószínűleg azok mögött is “jó szándékú, építő kritika” húzódik, amit a történelem később akár igazolhat is. A szocialisták közül többen bólogattak.
A legfrissebb: német szakembertől is ollózott az államfő
Klaus Heinemann 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál plágiumgyanúba keveredett doktori disszertációjában – állítja a hvg.hu.
A köztársasági elnök szerdán a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy dolgozatának a Nyikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke, ez azonban biztosan nem igaz.
A hvg.hu eddigi kutatásai alapján az 1992-es kisdoktori disszertációban legfeljebb kb. 18 oldal maradt, amelyről Schmitt azt állíthatja, hogy az ő munkája.
