Földre szegezett tekintettel járva a főváros utcáit sokan csak az egyre „szemtelenebb” galambokon bosszankodnak, vagy a földön esetlenül ugráló varjakra figyelnek fel. Pedig az egyre több téli madáretetőnek köszönhetően egész kis madárvilág éli rejtett életét a bokrok közt meghúzódva. Néhány órás sétával nagy parkjainkban tucatnyi fajt fedezhetünk fel, köztük olyanokat, amelyekről biztosan nem sejtettük, hogy szomszédok vagyunk.
A pöttöm kis őszapó elég magabiztosnak tűnik. Fotó: Loki Csaba/MME
Cinke- és verébbandák hangoskodnak
A legfeltűnőbbek természetesen a dolmányos és a vetési varjak, mely utóbbi télen nagy tömegben költözik emberi településekre a bővebb táplálék reményében . Elsősorban Oroszország és Ukrajna területéről érkeznek 10 ezer számra a Kárpát-medencébe. Napközben nagyobb csapatokban keresnek élelmet, naplementekor akár többszázas csoportjaikat is megfigyelhetjük, ahogy fekete felhőként körözve gyülekeznek éjszakai szállást keresve.
Nagyobb létszámban tűnnek fel a kék és a széncinegék is az etetők körül, ahol hangoskodva, veszekedve pillanatok alatt káoszt okoznak. Úgy tűnik, mintha csak másodpercekre állnának meg, amíg bekapnak pár falatot. Hasonlóan hangos és szélvész társaság a mezei verebek hada, ők ugyancsak csoportosan járják a várost. Kevesen tudják, hogy ez az átlag városlakó tudatában „tizenkettő egy tucatként” ismert apró madár Nyugat-Európában lassan a kihalás szélére sodródik, ami a hazai állomány számára is igen rossz hír.
A süvöltőt nem lehet nem észrevenni. Fotó: Orbán Zoltán/MME
Harkály doktor is párt keres
Itt van körülöttünk, de egyelőre szerényen visszahúzódik a feketerigó, hogy majd január végétől tőle legyenek hangosak az utcák. Ekkortól ugyanis a hímek megkezdik a párválasztást, és élénk énekszóval jelzik vetélytársaiknak területük határait. Ha pedig a másik nem ért a szóból, komoly párviadalok szemtanúi lehetünk. A feketerigó egyébként – elsőként a városi énekesmadarak közül – már március közepén lerakja tojásait a bokrok rejtekében.
Nem túl színpompás, de hosszú, farkáról könnyen felismerhető az aprócska őszapó, amelyet télvíz idején a madáretetők csábítanak a fővárosba a budai hegyekből. Rokonaival, a többi cinegefajjal járja a várost fáról-fára ugrálva, eleséget keresve. Igazi városlakó az ugyancsak apró, de fekete fejéről és vörös hasáról igencsak feltűnő süvöltő, amelyből idén elég kevés érkezett még hozzánk akárcsak rokonából, a fenyőpintyből. Fekete-fehér tollazatával beleolvad a fák törzsébe, ám kis piros „sapkája” és érdekes, a városlakó szemének mindenképp szokatlan repülési stílusa elárulja a fakopáncsot is .
A fakopáncs is a fejünk fölött “kalapál”. Fotó: Orbán Zoltán/MME
Sőt, messzire hangzó „dobolásukkal” január végén már a harkályhímek is a párjukat hívogatják magukhoz, egyben a „konkurenciával” is tudatják jelenlétüket. Igen, a mesék harkály doktorával akár a Margitszigeten is összefuthatunk. Csakúgy, mint a távolságtartó, félénk zöld küllővel, amelynek színpompás tollazata még a trópusi madarakkal is felveszi a versenyt.
Elmaradnak a „szállóvendégek”
Ahol pedig nagy számban fordulnak elő az énekes madarak, természetes módon megjelennek a ragadozók is. Sok karvaly már életvitelszerűen él a városokban, hiszen télen-nyáron terített asztal várja. Mégsem könnyű a dolga: a jóval testesebb varjak úgy vélik, bár veszélyt rájuk nem jelent, jobb vele nem közösködni. Így nem ritka a fejünk felett zajló légi csata, amikor egy vagy több varjú karvalyt üldöz. Minél messzebbre, annál jobb.
A színpompás zöld küllővel is összefuthatunk a városban. Fotó: Orbán Zoltán/MME
Magyarország egészét tekintve azonban az enyhe időjárásnak köszönhetően a megszokottnál sokkal kevesebb a téli madárvendég. Számos Észak-Európában költő vízimadárfaj a Kárpát-medence vizes élőhelyein vészeli át a telet, ám idén csak elvétve látni őket. A különböző récéket, vöcsköket, bukókat, búvárokat még tőlünk északabbra fekvő területeken is megtalálják a szabad vízfelületeket, a hideg ezidáig nem kényszerítette őket délebbre.
Cikkünk elkészítéséhez Berényi Zsombor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa volt a segítségünkre.
