Személyes kudarcként éli meg a taláros testület elnöke, hogy a december 28-ai ülésen nem született döntés a nyugdíjpénztárak ügyében. Megítélése szerint, ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a kérdést. Paczolay Péter a hvg.hu-nak elmondta: arra számít, hogy az ügy visszakerül az AB-hez, hiszen az érintettek számára az év első három hónapjában nyitva áll a lehetőség arra, hogy az utólagos normakontrollra irányuló kérelmüket megújítsák.
A testület elnöke kijelentette: az elmúlt időszakban számos olyan eszközzel élt az alkotmányozó hatalommal bíró többség, amely az alkotmánybíráskodás ellehetetlenítését, az egyes alkotmánybírósági döntések következményeinek elhárítását, megkerülését szolgálta. Legutóbb néhány óra alatt fogadták el, íratták alá a köztársasági elnökkel és tették ki a Magyar Közlönyben az egyházügyi törvény visszavonását, csak hogy megelőzzék a taláros testület döntésének hatályba lépését.
Paczolay súlyos jelenségnek tartja, hogy teljes határozattervezetek kerülnek szerkesztőségekhez, minisztériumokhoz. Megítélése szerint az előbb említett alkotmányos kulturálatlanság beszivárgott az Alkotmánybíróság falai közé is. Az AB elnöke arról is beszélt, hogy a testület 15 fősre bővülése az egész működésre kihatott, sokkal nehezebb a döntéshez szükséges kompromisszumot megkötni. Például változtatni kellett a médiatörvénnyel kapcsolatos tervezeten, hogy az megkapja az elfogadáshoz szükséges támogatást.
Arra a felvetésre, mi lesz azokkal az eddig még nem tárgyalt indítványokkal, amelyekkel például a Médiatanács egypártiságával vagy a közmédia központosításával kapcsolatosak, az elnök azt válaszolta: biztos abban, hogy ezek a kifogások is visszajutnak a testülethez.
Az AB elnöke elmondta: a hatásköri változás nyomán az előttük fekvő 1600-nál több ügyből mintegy 1200 szűnik meg, de fennmaradnak például a rendes bírók indítványaival kapcsolatos ügyek, amelyek a 2006-os őszi eseményekkel, illetve az ehhez kapcsolódó semmiségi törvénnyel kapcsolatosak.
