A tárcavezető a Magyar külpolitika az európai uniós elnökség után című új stratégiai dokumentumot bemutatva a magyar külpolitika fő összetevőiként említette a térségi politikát, az euroatlanti irányt és a globális nyitást. Jelenleg ez a három terület csak együttesen kezelhető és érthető meg – emelte ki, hozzátéve: a közép-európai és a globális elem jelentős része az euroatlanti, vagyis az EU-ban és a NATO-ban végzett tevékenység részeként jelenik meg.
Martonyi János kitért arra: Magyarország nyugat-balkáni politikája az euroatlanti tevékenységben úgy érzékelhető, hogy Budapest támogatja az EU bővítését. A magyar fejlesztéspolitika is döntően uniós keretben valósul meg, és az EU közös kül- és biztonságpolitikája révén minden tagállam külpolitikájának egy része ugyancsak az unión keresztül formálódik – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország az EU soros elnöki posztja által jutott ahhoz a lehetőséghez is, hogy júniusban megrendezhette az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri értekezletét, amelynek keretében több kétoldalú tárgyalásra is volt mód az ázsiai országok politikusaival.
A közép-európai politikával összefüggésben elmondta: a visegrádi csoport (V4) jól működik, bár egyes országai között vannak viták: Magyarország és Szlovákia például másként látja az állampolgárság szabályozását. A V4-et azonban több fontos közös érdek fogja egybe – jegyezte meg.
Az Európai Unióval kapcsolatban úgy vélekedett, az új kormányközi szerződés csak akkor vonatkozik az euróövezeten kívüli tagállamokra, ha azok az eurózóna tagjaivá válnak. Budapest kötelezettséget vállalt a belépésre – idézte fel. Hangoztatta: Magyarországnak nemzeti érdeke a csatlakozás az új szerződéshez.
A külügyminiszter hangsúlyozta, a külpolitika elsősorban értékalapú, igaz, a nemzetközi kapcsolatok alapvetően érdekekre épülnek. A magyar külpolitikában különösen fontos értékként jelenik meg a kollektív jogok védelme az egyéniek mellett, továbbá a kulturális sokszínűség, amely az első félévi magyar soros EU-elnökség alatt is kiemelt szerepet kapott – emlékeztetett.
A tárcavezető kijelentette: külpolitikájában a magyar kormány “össznemzeti érdekeket” jelenít meg.
Martonyi János a külpolitikai stratégiai dokumentumról elmondta, ez nem új stratégia, hanem azoknak a stratégiai elemeknek az összefoglalása, amelyeket a kormány és a tárca másfél éve követ. Ez a dokumentum alapja lehet egy jövőbeli külkapcsolati stratégiának, amelyet majd a kormánynak kell elfogadnia – fűzte hozzá.
Balla Mihálynak (Fidesz), a bizottság elnökének érdeklődésére Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a dokumentum jelenlegi állapotában vitairatnak tekinthető.
Kovács László (MSZP), a bizottság alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányváltás óta a belpolitika fékezi, nehezíti a külpolitika működését.
