Az Alkotmány és történelem című rendezvényen a volt államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke is volt, kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény nem számol teljes hatáskörű Alkotmánybírósággal. Hibának nevezte azt is, hogy mivel “a szemmel látható hatalomkoncentrációt” veszélyeztetné a parlamentet feloszlatni tudó köztársasági elnök, az államfőnek ezt a jogát nem is foglalták bele az új alaptörvénybe.
Sólyom László ugyanakkor úgy látja: az alkotmány működőképes lehet, ha a parlamentáris rendszert működtetni tudja. Jónak nevezte, hogy végül sikerült megvédeni az Alkotmánybíróság bizonyos jogait, amelyek segítségével a testületnek lehet “hatalma a kétharmados parlamenti többség felett”. Az alkotmánynak a civil szervezetek életében is jelen kell lennie – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy egy új alkotmányhoz “nem kell társadalmi változás, az egy technikai dolog”, s az alkotmány betűje és a valóság között felléphet disszonancia, ugyanazon alkotmány alapján szinte ellentétes rendszerek is működhetnek. Az, hogy Magyarországon milyen lesz a politikai rendszer, “az az intézményrendszerben részt vevő emberek szerepfelfogásán múlik” – mondta, hozzátéve: a rendszerváltás utáni eddigi parlamentek elfogadták, hogy az alkotmány felettük áll.
A volt államfő felhívta a figyelmet arra: “az eddigi húsz évnek vannak eredményei, kialakult egy alkotmányos kultúra”. Emlékeztetett arra, hogy az 1990 utáni első öt-hat évben “állandóan előtérben állt az alkotmányosság kérdése”, és ezután is mindenki fordulhatott az Alkotmánybírósághoz, ma azonban ez már nincs napirenden. Ez a közvetlenül érvényesíthető jog bizonyította, hogy “van értelme az alkotmánynak. (…) Ez az, ami most borul, és ez meghatározza a jövőt is” – mutatott rá.
A rendszerváltás után öt év alatt az Alkotmánybíróság elérte, hogy Magyarország része lett Európának alkotmányossági szempontból is, és 20 év alatt “alig valami maradt” a régi alkotmányból. A mostani kormánynak “protestszavazói” is voltak, “az embereknek teljesen jogosan elegük lett az előző nyolc évből” – közölte. Az elégedetlenséget a mostani kormány “az eddigi alkotmányra vezette rá”, holott lehetett volna azon a továbbiakban is változtatni – vélekedett.
Sólyom László annak a véleményének is hangot adott, hogy az 1989-1990-es alkotmány “hihetetlen érték”. Az Ellenzéki Kerekasztal alkotmányozási folyamatának írásos anyagai ma is megvannak, a jövőre életbe lépő alkotmánynak azonban nem ismerik a vitaanyagait – mutatott rá. Az, hogy azt sem tudták mindig igazán, kik írják az új alaptörvényt, “születési hibának” nevezte, ami szerinte “gyógyíthatatlan sebeket ejt” az új alkotmányon.
“Hihetetlen dilettantizmusnak” nevezte, hogy az új alaptörvényt kiteszik munkahelyeken, mert meglátása szerint ami igazán lényeges az alkotmányban, az nem tisztázott, “azt suta szertartások nem pótolhatják”.
Mint a volt államfő elmondta, “a mostani preambulum nem a kiindulópontja a történelemtanításnak”, azt helyére kell tenni az oktatásban. Sajnálatát fejezte ki továbbá, hogy jelenleg a közoktatásban nem tanítják az Alkotmánybíróság szerepét.
Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa előadásában utalt arra: “akkor lett először írott alkotmányunk, amikor megszűnt 1949-ben az alkotmányosság”. A sztálinista alkotmány “formálisan a jakobinus alkotmány folytatása volt”, még szociális, kulturális jogok is szerepeltek benne, és “látszólag demokratikus alkotmány volt” – jegyezte meg.
A Kádár-rendszer idején, amikor világossá vált, hogy a rendszer gazdaságilag nem életképes, 1988 végén vetődött fel először az állampárt részéről a többpártrendszer gondolata. Ekkor még az állampárt úgy gondolta, Kádár János korábbi pártfőtitkár lehetne “a minden politikai integráció felett álló hatalmi tényező”, ám ez az elgondolás nem vált valóra – mutatott rá az Ellenzéki Kerekasztal egykori tagja.
Szólt arról: a reformellenzéket eközben a nyugati hatalmak igyekeztek fékezni, hogy ne annyira radikálisan akarják felszámolni az egypártrendszert, és “senki nem gondolt arra, hogy néhány hónap múlva leomlik a berlini fal”. Elmondása szerint 1989-ben az ellenzék szorgalmazta az Alkotmánybíróság felállítását.
Kitért arra, hogy “a magyar társadalom alig vett részt a békés átmenetben”, az újonnan vagy újraalakult pártok taglétszáma az 1947-eseknek az öt százalékát tette ki. A magyar társadalom nagy része jelenleg úgy érzi, “nem járt jól a rendszerváltással”. A mostani kormány ezt megértve akar az alkotmány ügyében is újat alkotni. Információi szerint az egykori MSZMP-tagok fele 2010-ben a Fideszre szavazott, ugyanakkor az új alkotmány “hallatlan mértékben megosztja a társadalmat” – tette hozzá.
A konferencián előadott továbbá Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára, jogtörténész, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos helyettese és Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója.
