A Magyar Bankszövetség – a köztársasági elnöknek írt levele után – következő lépésként az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, hogy állapítsa meg a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt – közölte a szervezet hétfőn.
A szervezet beadványa részletesen kifejti a devizahitelek végtörlesztéséről szóló törvény alkotmányellenességét alátámasztó indokokat, és a kérdés kiemelt társadalmi jelentőségére tekintettel azt kéri, hogy a beadványt az Ab soron kívül tárgyalja.
A bankszövetség korábban levélben arra kérte a köztársasági elnököt, hogy küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A szervezet álláspontja szerint ugyanis jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, továbbá az intézkedésnek jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázatai vannak.
A köztársasági elnök nyílt levélben tájékoztatta a szervezetet arról, hogy miért írta alá az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. “Arra a megállapításra jutottam, hogy a veszély igen nagy, a bankokat sújtó esetleges hátrányok pedig nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a pénzintézeteknek a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük” – fogalmazott Schmitt Pál a levélben.
Patai Mihály, a bankszövetség elnöke pénteken, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) budapesti csúcstalálkozóján azt mondta: a devizahitelek végtörlesztési lehetőségének megteremtésével olyan pontra érkeztünk, ahol “a húrt már nem lehet tovább feszíteni”.
A rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztés múlt csütörtöktől igényelhető, a svájci frankban felvett kölcsönöknél 180 forintos, az euróban felvetteknél 250 forintos, a japán jenben adott hiteleknél pedig 2 forintos árfolyamon.
