Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedden a kormányszóvivői tájékoztatón a változások között beszámolt még a tanyafejlesztési programról és az Agrár Széchenyi Kártya bevezetéséről. Hozzátette: ősztől ismét kötelező lesz a közigazgatási alapvizsga letétele a közigazgatásban dolgozók számára.
A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályokról szólva Kovács Zoltán elmondta: a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lép, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható. A többi közt nem jár azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát.
Az álláskeresési járadék a jövőben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyről öt évre nő az összeg megállapításánál számba vett idő. Kovács Zoltán emlékezetett arra: bár cél, hogy a közfoglalkoztatás keretében mindenki számára a lakóhelyéhez legközelebb biztosítson munkát az állam, a jövőben ez attól távol is megvalósulhat.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok felkészültek a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos változásokra. Szeptember elsejétől megszűnik a távhő- és gázártámogatás jelenlegi rendszere, és már azok is kérhetnek hozzájárulást, akik fával, olajjal, vagy más módon fűtenek. Az igénylési jövedelemhatár is módosul 71 250 forintra, vagyis a nyugdíjminimum két és félszeresére, amely jelenleg annak másfélszerese.
A jövő hónaptól életbe lépő sporthuliganizmussal kapcsolatos jogszabály értelmében akár három év börtönnel is sújtható az, aki megzavar egy sporteseményt – mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy ősztől helyszíni bírság megfizetésére kötelezik azokat a gyorshajtókat, akik külföldi rendszámú autókkal közlekednek.
A tanyafejlesztési programmal kapcsolatban azt mondta, szeptember 1-jétől a hónap végéig összesen 825 millió forintra pályázhatnak azok az őstermelők, családi gazdaságok, vagy önkormányzatok, akik/amelyek érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.
Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót – a köznyelvben chipsadót – kell fizetni. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.
