Ukrajnából ezentúl nemcsak cigarettát, benzint csempészhetnek majd, hanem energiaitalt és jeges teát is, ha megvalósul a kormány tervezett népegészségügyi élelmiszeradójának/-szabályozásának egyik lehetséges forgatókönyve. Az indítványt várhatóan még júliusig az Országgyűlés elé terjeszti Lázár János, ám a javaslatnak még a neve sem tisztázott. Hamburger-, só- vagy cukoradóként is lehetett olvasni róla, de még az sem tiszta, hogy adó lesz-e egyáltalán, jár-e majd pénzbeszedéssel.
Az egyik változat szerint ugyanis a kormány csak a gyorséttermek működését és a közétkeztetést szabályozná (ez Lázár János június 10-i sajtótájékoztatóján hangzott el), más értesülések szerint viszont népegészségügyi termékdíjról van szó, melyet a kormány a töményen sózott és cukrozott élelmiszerekre és italokra vetne ki, és amitől évi 20-30 milliárd forintos bevételt vár. A Világgazdaság információi szerint a jövő januártól bevezetendő díj összegét népegészségügyi célokra és az ágazatban dolgozók bérének növelésére fordítanák. A hamburgeradó kifejezést egyébként már kimondottan kerülik, noha Lázár kifejtette sajtótájékoztatóján, hogy elsősorban a főként hamburgereket kínáló McDonald’s és a Burger King van célkeresztben, valamint a közétkeztetés, de például a “sarki gyrosos” nincs.
Okok és okozatok
A céllal könnyű egyetérteni: a cukorbetegség és az elhízás egyre súlyosabb társadalmi gond, egy átlagos magyar többször annyi sót, illetve cukrot visz be a szervezetébe, mint amennyi javasolt. Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint a túlzott sófogyasztás súlyos probléma, ebből átlagosan három és félszer annyi kerül naponta a szervezetünkbe, mint amennyi az egészséges táplálkozáshoz indokolt. „A mértéktelen sófogyasztás szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, magas vérnyomást okozhat, csontritkuláshoz vagy akár agyvérzéshez, gyomorrákhoz is vezethet” – magyarázta Antal Emese az fn.hu-nak.
A jelenleg ismert információkból azonban nem lehet megtudni, hogyan állapítaná meg és ki, hogy mi a mértéktelen és mi a normális mennyiségű cukor-, zsír, és sótartalom az ételekben. Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője nehezen tudja elképzelni, hogy olyan szabályozás születhet, mely hatékonyan képes kiszűrni a kiskapukat, így a gazdaság fehéredése helyett inkább további szürkülése várható.
A GKI kutatásvezetője lapunknak kifejtette, hogy kulcskérdés, és a részletek ismertetése híján egyelőre nem tisztázott, hogy az élelmiszer előállítójára vagy forgalmazójára terhelnék-e majd a termékdíjat. Ha az előbbire, akkor versenyhátrányba kerülnek a külföldiekkel szemben, ha utóbbira, akkor igen sokba kerülhet az ellenőrzés. A megvalósítás már csak azért is nehéz, mert az adók hatását az üzletláncok szétterítik a termékek között, ha érdekük ezt kívánja, így nem annak a terméknek az árát emelik, amelyet a törvényalkotó büntetni szeretne. Szabó Márton, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója szerint emiatt szinte kizárt, hogy hatékonyan befolyásolni tudják majd az egészségtelen ételek fogyasztását.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Kérdés az is, hogy az áremelkedésre a vásárlók hogyan reagálnak majd. Vannak ugyanis olyan áruk, melyek esetén még egy nagy adóemelés is csak kis fogyasztáscsökkentést eredményez, ilyenek például az alkohol- és dohánytermékek, melyeket egyébként már sújt egyfajta „büntetőadó”.
Szemben a trendekkel
Miközben a kormány népegészségügyi célzatból élelmiszer-ipari büntetőadót emelne, a globális élelmiszerárak egyre magasabbak. A Világbank egy januári elemzése szerint az élelmiszer-áremelkedések veszélyes mértékűek lettek, a legszegényebbek száma pedig 1 milliárdra nőtt. Sokan állítják, például az ismert amerikai mezőgazdasági közgazdász, Lester Brown is, hogy a világ gabonatermelésének gyengülése káoszt fog okozni, mások visszafogottabban jósolnak, de árcsökkenést senki sem prognosztizál, mivel számos árfelhajtó tényező egyszerre jelentkezett.
A rendszeres természeti katasztrófák, az hogy az élelmiszeripar mellett több iparág bejelentkezett a termőterületekre (bioüzemanyag, textilipar stb.), illetve hogy olyan nagy lélekszámú országok, mint Kína és India egyre többet fogyasztanak, szinte biztosan további áremelkedéshez vezetnek majd. Szabó Márton a 2010-es áremelkedési hullám után fél-egy éven belül enyhe árcsökkenésre, korrekcióra számít, de a következő 10-15 évre mindenképpen az élelmiszerek reálárának növekedését jósolja. A Kopint-Tárki vezető kutatója a másik gondnak az egyre nagyobb áringadozásokat tartja, melynek okai a globális felmelegedés és az erősödő árupiaci spekuláció.
Mi lehet a megoldás?
Az fn.hu által megkérdezett szakértők szerint a leghatékonyabb népegészségügyi eszköz a fentebbi nehézségek miatt nem adó kivetése lenne, hanem az informálás és a nevelés. Ez egyébként a Lázár-féle javaslatnak is része, sőt, a június 10-i sajtótájékoztatón elhangzottak szerint egyenesen legfőbb célja. Ahogy a frakcióvezető sajtótájékoztatóján kifejtette, a gyorséttermek gyermekeknek szóló kínálata reklámozásában “különös figyelmet kellene fordítani” például a kalóriamennyiségre, a cukorszintre, a zsírösszetételre, és minden gyorséttermi hálózat üzletében megfelelő mennyiségű és minőségű tájékoztató anyagot kellene elérhetővé tenni.
Ezt persze már van cég, amely megtette, a gyorséttermek között piacvezető, Lázár célkeresztjében lévő McDonald’s például már évek óta csaknem minden termékének csomagolásán feltünteti az összetevőket, és azt, hogy ezek hány százalékát teszik ki az ajánlott napi mennyiségnek (sőt, az adatok megtalálhatók a tálcabetétek hátoldalán is.) Horváth Ágnes, a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. ügyvezető igazgatója egyébként nem kívánta részletesen kommentálni lapunknak a tervezetet, csak az iparági egyeztetés után, Lázár János őket ugyanis egyelőre még nem kereste, a médiából értesültek a frakcióvezető elképzeléseiről.
Az informálást, azt, hogy a csomagolásokon érthetően feltüntessék, hogy milyen étel mit tartalmaz, minden szakértő üdvözítőnek tartja, az adóemelés azonban kockázatokat rejt magában. Azt, hogy egy ilyen büntetőadó eredményez-e érdemi fogyasztáscsökkentést, Szabó Márton szerint például csak nagyon alapos hatástanulmányok készítésével lehet előrejelezni, és még úgy is csak hozzávetőleges pontossággal.
Ha már adócsökkentés, Szabó inkább az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentené, hogy csökkenjenek a megélhetési költségek, és az alacsonyabb áfakulcs miatt fehéredjen a gazdaság. A Kopint -Tárki vezető kutatója szerint egyébként érdemes hozzányúlni az élelmiszerek adójához, de csak világos célok meghatározása után, koherens rendszer megteremtésének igényével és mindenképpen hosszú távra tervezve.
Kemény drágulást hozhat a hamburgeradó
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) információi szerint az üdítőitalok adója – ha cukortartalmuk 100 milliliterenként meghaladja az 5 grammot – literenként 10 forint, majd január 1-jétől pedig 15 forint lesz. Csomagolt édességeknél kilónként 200 forint, majd 2012. január 1-jétől 250 forint akkor, ha a hozzáadott cukrot tartalmazó csokoládé, csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszeripari készítmény, keksz, cukorkaáru, lekvár, kandírozott gyümölcs, vagy zöldség, cukrászati termék cukortartalma 100 grammonként meghaladja a 25 gramm cukrot. Étkezési porok esetében kilogrammonként 500 forint lesz az adó akkor, ha levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál, sótartalma pedig 100 grammonként meghaladja az 5 grammot. A szövetség szerint a termékadó miatt nőni fog a feketézés és az adómegkerülés, miközben az érintett termékekből többet vásárol majd külföldön a magyar lakosság, főleg a határ menti területeken élők és az utazók.
