A Független Hírügynökség saját közleménye alapján kiderült napi 150-200 hírt, valamint rádiók számára készített hangoshírt adtak ki, ám médiumoktól származó hír-árbevétele nem érte el a hírszolgáltatás költségeinek 15%-át. A Független Hírügynökség által az elmúlt napokban kezdeményezett, és több médiavállalat által támogatásáról biztosított, a független hírszolgáltatás megőrzését célzó együttműködési folyamat sikertelenül zárult. A megbeszéléseken részt vevő médiavállalatok úgy döntöttek, a közös és önálló, független hírszolgáltatás költségeinek fedezését, együttműködésre épülő modell kidolgozását nem vállalják.
A Független Hírügynökséget 2004-ben alapította több magánszemély. A hírügynökség elsődleges célja a kisebb hírigényű médiumok kiszolgálása volt, első megrendelői közé tartozott az RTL Klub és a Sláger Rádió is. A nyereséget soha nem termelő hírügynökség 2011 februárjában került új tulajdonosokhoz.
A tulajdonosok akkor így fogalmazták meg a vétel indokait: “Számos olyan rés van a jelenlegi információs piacon – és ez egyáltalán nem csupán pártpolitikai értelemben igaz -, amelyet egy független hír- és tartalomügynökség hatékonyabban tud betölteni, mint állami társa vagy az önálló médiacsatornák.”
Az új tulajdonosok új szakmai vezetőket neveztek ki a hírügynökség élére. Breitner Miklós ügyvezető és Szörényi Péter főszerkesztő irányítása mellett három hónap alatt átalakították és stabilizálták a hírügynökség működését, a csökkentett munkatársi gárdával is növelték és sokszínűbbé tették a hírszolgáltatást, valamint finanszírozták az átalakítás és üzemeltetés költségeit.
Ugyanezen időszak alatt az MTI nem indította el április 1-re ígért – az uniós szabályok szerint tiltott állami támogatást élvező – ingyenes hírszolgáltatását, ezzel fenntartva a piacon a bizonytalanságot.
A Független Hírügynökség az átalakítási folyamatot követően egyeztetést kezdeményezett a független hírszolgáltatást használó médiavállalatok képviselőivel. Az együttműködési folyamat – a médiavállalatok előfizetés ellenében teljes ellenőrzést, irányítási jogokat és pénzügyi betekintést kaphattak volna – sikertelenül zárult, a megbeszéléseken részt vevő médiavállalatok úgy döntöttek, a közös és önálló, független hírszolgáltatás fedezésének költségeit, az együttműködésre és közös finanszírozásra épülő modell kidolgozását nem tudják vállalni.