Belföld

“Elveszítjük Budapest szívét”

Művészek, aktivisták, intézményvezetők háborodtak fel a Tűzraktér bezárásán. Van, akinek a pályáztatás módszertana nem tetszik, van, aki szerint kulturális merénylet zajlik. Az önkormányzat nem tágít, az államtitkár összevonta szemöldökét. A hatodik kerületben a West Balkán szelleme kísért.

Nagyon úgy tűnik, hogy a hatodik kerületi önkormányzat kitart elhatározása mellett: március 31-én mennie kell a Tűzraktér „lakóinak”, azaz a személyzetnek és a több tucat művésznek, színésznek, táncoktatónak és más alkotónak, aki a közösségi ház rendszeres vendége volt. A lépés jogilag rendben van, a kerület tulajdonában álló Hegedű utcai volt iskolaépületet csak átmenetileg kapta meg az alkotóház gárdája 2008-ban, a bérleti szerződés sorozatos rövid távú hosszabbítása után pedig a testület úgy döntött: nyereséget szeretnének látni.

A 2005-ben indult civil kezdeményezés első körben három éve, egy diszkriminációellenes összművészeti program kedvéért kapta kölcsön a több mint háromezer négyzetméteres épületet. Mire véget ért a rendezvény, már ki is alakult egy nyitott rendszerű inkubátor, ahova a legkülönfélébb művészeti ágak alkotói hozták projektjeiket. A kerület vezetése ekkor belement, hogy jelképes összegért, alig több mint havi százezer forintért használják az iskolát. A tantermekbe, irodákba be is költöztek az alkotók, a földszinten kocsma, a tornateremben koncertterem működött. A rezsit a megegyezés értelmében nekik kellett állni. Az előző vezetésnek láthatóan semmi baja nem volt a helyzettel, a szerződést mégis csak pár hónapokra, fél évekre hosszabbították meg, hosszú távú együttműködésről legfeljebb szóban volt szó. Az új vezetéssel sem változott meg ez az alapállás a Tűzraktér dolgozói szerint, akik láthatóan megdöbbentek, hogy menniük kell.

Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéira!)

Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéira!)

Az önkormányzat szerint a legutóbbi hosszabbításkor, tavaly júniusban a Tűzraktér már értesülhetett róla, mi vár rájuk. Akkor 120 ezer forint plusz áfára szólt a bérbe adás, azzal, hogy decemberben lejár a szerződés, utána pedig pályáztatnak – mondta el Simonffy Márta, a hatodik kerület kulturális alpolgármestere a Tűzraktér által szervezett hétfői kerekasztal-beszélgetésén. Simonffy maga is textilművész, így tiszteli az ott dolgozókat és nem szeretné, ha úgy tekintenének rá, mint „a morc önkormányzat” képviselőjére; egyszerűen teljesíteni kell a hasznosítható ingatlanok hosszú távú bérbeadásáról szóló tervet – fogalmazott. A Hegedű utca 3. alatti műemléképület erre alkalmas, bár többször is jelezték, hogy egy felújítás ráférne.

A tervük az, hogy kulturális intézményként működjön tovább a hely, aki pedig megnyeri az erre kiírt pályázatot, annak havi hárommillióért adják bérbe. A felhasználható terület nagyságát figyelembe véve ez „lojális összeg” Simonffy szerint. Természetesen pályázhat a Tűzrakteret működtető Art Sector Alapítvány is, amely annak idején nem is intézményként kapta meg az épületet, hanem csak egy esemény erejéig, tehát tulajdonképpen „eddig nem volt legális” – fogalmazott a politikus -, most pedig szeretnék azzá tenni. Szavaiból kiderült, hogy eszükben sincs alkudni vagy meggondolni magukat: „Azt szeretnénk, hogy jól járjon az önkormányzat.”

Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)

Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)

A Tűzraktér kapcsán érdekes ellentétbe került egymással az állam és a fideszes önkormányzat. Ott volt ugyanis a beszélgetésen Szőcs Géza kulturális államtitkár (egyébként költő), aki elmondta: ami az alkotóházban folyik, az spontán, ösztönös, önkéntes, tehát hiteles, az ilyesmi pedig pótolhatatlan és mesterségesen előállíthatatlan. Szomorúan látja a viszályt, és ha lehet, mentené „az értékeket, amelyek még a hatodik kerületnek is fontosak lehetnek”. (Ováció.) Magyarország azonban „a demokráciának azt az útját választotta”, hogy a kormánynak nincs módja beleszólni az önkormányzat működésébe, a legtöbb, amit tehet, hogy közvetít. Egy kicsit később már konkrétabban fogalmazott: a minisztériumban „mindent megpróbálnak”, az önkormányzatnak pedig azt tanácsolja, „ne kapkodjuk el”.

A beszélgetésen a felállás finoman szólva kiegyensúlyozatlannak tűnt, hiszen az egy szál önkormányzati munkatárs és az államtitkár mellett művészek és más, kultúrában érdekelt vendéglátóhelyek (Sirály, Gödör, Keleti Blokk, stb.) vezetői, képviselői ültek, akik szépen sorban felszólaltak a Tűzraktér mellett és a pályáztatás ellen. Sugár János képzőművész például elmondta, milyen szomorú, hogy az önkormányzat úgy érzi, hogy nem kap elég értéket, amit ezek szerint egyébként is csak pénzben képes mérni, mindezt ráadásul a legvédtelenebbeken verik el.

Filep Ákos, a szintén ideiglenes engedéllyel működő Gödör Klub vezetője hozzátette: a rendrakás igénye jogos az önkormányzat részéről (főleg a West Balkán esete után), ám mégis erkölcstelen, ahogy türelmi idő és az alapfogalmak meghatározása nélkül kiírták a pályázatot. Ebben ugyanis csak a kulturális hasznosítás szerepel, ezt azonban egy diszkóra is rá lehet fogni, ha fizeti a hárommillió plusz áfát. Sokan előszeretettel hozzák fel a Tűzraktér ellenében az úgynevezett ingyenélő, semmittevő művész sztereotípiáját, ám Filep szerint ez rossz hozzáállás: igenis meg kell adni a lehetőséget az alternatív életvitelre, azaz arra, hogy fiatalok főfoglalkozásként „itt művészkedjenek”. Ez és a romkocsmakultúra unikális a fővárosban, ha ezt felszámoljuk, elveszítjük Budapest szívét.

Simor Ágnes művészeti vezető és Simonffy Márta alpolgármester (fotó: Neményi Márton / fn.hu)

Simor Ágnes művészeti vezető és Simonffy Márta alpolgármester (fotó: Neményi Márton / fn.hu)

Művészkedtek is, méghozzá sikerrel: egy ott dolgozó festő az fn.hu-nak elmondta, az alacsony bérleti díjnak és az alkotóházra jellemző kapcsolatépítésnek hála könnyebben és gyorsabban alkot és jut kiállítási lehetőséghez, mintha magányos farkasként bérelne műtermet. A Tűzraktérben évente átlagosan 600 oktatási és kulturális programot szerveztek – mondta Simor Ágnes, az intézmény művészeti vezetője. Nem valószínű, hogy az alkotók kollektíve költözhetnének: ez az ország legnagyobb inkubátorjellegű intézménye. Ezenkívül legfeljebb a jóval kisebb, Akácfa utcai Fogasház jöhet szóba vagy a Keleti Blokk, amely azonban hagyományosabb üzleti modellben gondolkodik, tehát a bérleti díjak is jóval magasabbak.

A West Balkán emléke egyébként érezhetően kísért a kerületben. A Tűzraktér aktivistái pénteken utcabált rendeztek a Hegedű utcában és bulit az épületen belül, ám az esemény inkább búcsúbuli volt, mint támogató demonstráció. A zaj ellenére késő estig szólt a zene a zsúfolt utcán, pár rendőr figyelte a fiatalokat, a Tűzraktér bejáratánál pedig aktivisták figyeltek arra, hogy még véletlenül se teljen meg a hely.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik