Szájer József úgy véli, az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni arra, milyen egy XXI. századi, a környezeti értékeket és a fenntartható gazdasági fejlődést is szem előtt tartó alkotmány.
Az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület és a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője egy nemzetközi szakértői konferencián pénteken Budapesten azt mondta: az új alkotmánynak reagálnia kell a kor kihívásaira, meg kell akadályozza a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az államszervezet tekintetében a dokumentum konzervatív lesz: nem szándéka “felborítani” a jelenlegi intézményrendszert.
Navracsics Tibor szerint pedig az új alaptörvény elfogadását elsősorban az alkotmányosságba vetett hit megrendülése teszi szükségessé, ezért az politikai és erkölcsi kötelesség. Hozzátette: a 2006 őszi rendőri erőszak és az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett hihetetlen mértékű növekedése megingatta az emberek alkotmányosságba vetett hitét, amit helyre kell állítani. A kormánypártok ezért az új alaptörvényben – az Európai Unió Alapjogi Chartája nyomán – új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és “adósságféket” vezetnének be – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kiemelte: a kormány nem vesz részt a jogalkotásban megszokott módon az alkotmányozási folyamatban, hivatalos álláspontját csak az alkotmánykoncepciók ismeretében fejti ki. Ezzel kapcsolatban újból annak a reménynek adott hangot, hogy minél több frakció beterjeszti saját koncepcióját az Országgyűlésnek, hiszen ilyennel – mint mondta – a Jobbik kivételével minden parlamenti párt rendelkezik.
