A Figyelő szerint kétmilliárd forintba kerülhet idén a büdzsének a magyar állampolgárság biztosítása a határon túli, várhatóan több százezernyi kérelmezőnek. A jogok és kötelezettségek alapján a – dolgok jelenlegi állása szerint – legalább négyféle magyar állampolgár-kategória van, illetve lesz, amint a kedvezményes honosítást lehetővé tevő jogszabály nyújtotta lehetőségekkel élők elkezdik letenni az esküt:
1. Magyarországon élő magyar állampolgárok. Ők itt adóznak, itt választanak, itt veszik igénybe a szolgáltatásokat. Az általános kötelezettségeknek tesznek eleget, illetve a mindenkire érvényes kedvezményeket veszik igénybe.
2. Külföldön élő magyar állampolgárok, akik nem feltétlenül adóznak idehaza, de – mivel nem akarnak kiesni például az egészségügyi rendszerből – járulékokat gyakran fizethetnek. Mivel állandó lakcímük rendszerint megmaradt, választójoguk is van.
3. Szomszédos országban élő kettős állampolgárok. Megszerzik a magyar állampolgárságot, de nem költöznek át, így adót nem itt fizetnek. Szolgáltatásokat (pl. egészségügyit) rendszerint csak akkor vehetnek igténybe, ha ezt a két állam megállapodása lehetővé teszi, vagy ha adott esetben biztosítotti státust létesítenek nálunk. Megmaradnak az úgynevezett státuskedvezményeik, amelyek az itt élőket nem illetnek meg (90 százalékos vasútdíj-csökkentés évente négyszer, 20 ezer forintos iskoláztatási, 2 ezer forintos taneszköz vásárlási támogatás). Kaphatnak magyar útlevelet, így élhetnek azokkal az utazási és külföldi munkaválallási lehetőségekkel, amelyekkel adott esetben a lakóhelyük szerinti állampolgárok nem. Választójoguk még nem dőlt el.
4. Nem szomszédos országban élő kettős állampolgárok. Nekik nem járnak a státuskedvezmények, de egyébként helyzetük az előző csoportéval azonos. Várhatóan e csoport létszáma is megnő majd; jellemző, hogy már a honosítási törvény életbe lépése utáni első két napban is volt Abu Dhabiban benyújtott kérelem, de Izraelben és az Egyesült Államokban is nagy az érdeklődés.