Szijjártó Péter közleményében úgy fogalmaz: “Megújítjuk Magyarországot, egy elkötelezett európai demokráciát építünk, melynek célja, hogy ne csak az európai országokkal legyünk versenyképesek, hanem a feltörekvő új hatalmakkal is”. Ennek érdekében strukturális reformokat hajtanak végre a gazdaságban, az adórendszerben, a közigazgatásban, ennek érdekében alkotjuk meg a végleges alkotmányt és alakítjuk át a médiarendszert – szögezte le.
Kifejtette: az 1990-es évek elején egy olyan demokratikus, kompromisszumokra épülő törvényt alkotott a parlament, melynek céljait ugyan senki nem vitatta, mégis komoly támadások kereszttüzébe került. Szijjártó Péter szerint a médiatörvény elfogadása előtti és utáni össztűz “kísértetiesen emlékeztet” az 1990-es évek eleji médiatörvény-viták történéseire.
Ennek kapcsán hangsúlyozta: “készen állunk az értelmes, konkrétumokat illető vitára, eszmecserékre, de eddig csak általános, politikai-ideológiai támadásokkal szembesültünk”.
Közleményében felhívta a figyelmet, hogy egyesek kritikával illették a különböző médiatípusok egységes szabályozását, pedig többek között Olaszország, Franciaország és Svédország hatóságai is komplex módon szabályozzák az egyes médiaterületek működését.
A sorozatos jogsértések miatt kiszabható rendkívül súlyos büntetések – több százezer eurós bírságok és működési engedély-visszavonások – lehetőségét Németország, Finnország és Lengyelország médiatörvényei is tartalmazzák. Az új magyar szabályozás ezen felül biztosítja és egyúttal halasztó hatályúvá teszi a bírósághoz való fordulás lehetőségét is – emelte ki.
A magyar médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogához pedig a német médiahatóság írányelv-kiadási gyakorlata adta a mintát – tette hozzá.
Az új törvény az újságírói szabadság garantálása érdekében minden eddiginél nagyobb biztonságot nyújt az informátoroknak – írta Szijjártó Péter, ismertetve, hogy az újságírók kizárólag a bíróság döntése alapján, a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében kötelesek felfedni forrásaikat.
