Paczolay Péter az ELTE-n kedden rendezett tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság (AB) két évtizedes tevékenysége érvényes marad. Szerinte súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása.
Az AB elnöke az Alkotmány-alkotmányosság című budapesti konferencián tartott előadásában kiemelte a hatályos alkotmány nemzetközi beágyazottságát, illetve azt, hogy a megalkotandó új alaptörvény is az európai alkotmányos hagyomány része lesz.
Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnöke előadásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelől társadalmi elfogadottságán, másfelől a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik. A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos “gyengeségét” sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.
“Régi vesszőparipám az alkotmány és a jogrend stabilitása” – mondta a képviselő, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követő parlament minősített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.
Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség.
