Az oktatásért felelős államtitkár reményei szerint jövő ősszel életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann Rózsa új finanszírozási alapelvet javasol, s bízik abban, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a pedagógusok bérének “gesztusértékű” emelésére is. Hoffmann Rózsa az új jogszabály megalkotásának szükségességét azzal indokolta: az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, s az a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert. Kiemelte: új alapokra kívánják helyezni a közoktatást. Míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani.
Az államtitkár elmondta: az új nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják.Tervei szerint a hat és nyolc évfolyamos intézményekkel együttműködve szakmai minőségi kritériumokat dolgoznak ki, amelyekhez az iskoláknak “fel kell nőniük””. Ha ez meghatározott időn belül nem sikerül, visszaminősülnek négy évfolyamos intézményekké. Az érettségi valamennyi gimnáziumban egységes lesz.
Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy a normatíva alapú finanszírozás megszüntetését célul tűzte ki, mert azt a köz- és a felsőoktatásban egyaránt minőségellenes elvnek tartja. A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, s annak járulékait. Közölte, hogy a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább “gesztusértékű javítás”, azt követően pedig “látványosabb” emelés valósulna meg. A pedagógusokat oly módon kell megfizetni, hogy “tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből” – tette hozzá.
A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentéséről szólva az államtitkár azt mondta, hogy ennek szintén komoly költségvetési vonzata van. Tarthatatlan, hogy a pedagógusok heti átlagban 51 órát dolgozzanak azért a “nyomorúságos fizetésért” – utalt egy közelmúltbeli felmérésre, rámutatva arra: most egyelőre annyit tudnak tenni, hogy áttekintik, a pedagógusok egyéb munkaterheit miként lehet csökkenteni, kiderült ugyanis, hogy hetente átlagosan 13 órát fordítanak felesleges adminisztrációra.
Tájékoztatása szerint a felsőoktatásban zajlik a magántőke bevonásával kötött szerződések felülvizsgálata, s ha törvénybe vagy jó erkölcsbe ütközőnek találják az adott megállapodást, megteszik a szükséges jogi lépéseket.
