Belföld

Mégsem halnak ki a tanárok?

Az idén 13 ezerrel többen szeretnének bejutni a felsőoktatásba, mint tavaly. A felsőfokú szakképzések és a mesterszakok népszerűsége ugrásszerűen nőtt, rendkívül sok fiatal szeretne például pedagógus – ezen belül is természettudományos tanár – lenni. A gazdasági képzések viszont már nem annyira vonzóak, 1400-zal kevesebben felvételiznek ezekre.

A felsőoktatásba felvehető államilag támogatott hallgatók keretszáma (56 ezer) nem változott, ám az idén egyes képzési területekre kevesebb, míg másokra több diák vehető fel – mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a jelentkezőszámokról szóló sajtótájékoztatón. Csökkentették a felvehető államilag támogatott bölcsész, társadalomtudományi és jogászhallgatók számát, és a műszaki, természettudományi, illetve egészségügyi képzésekre csoportosították át ezeket a helyeket. Erre a miniszter szerint azért volt szükség, mert a munkaerőpiac igényeinek megfelelő felsőoktatás létrehozása a céljuk, és a visszajelzések alapján például több mérnökre, informatikusra van szükség.

Tanári mesterképzésekre rendkívül sokan szeretnének bekerülni, negyedével nőtt az ide első helyen jelentkezők száma. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal vezetője elmondta: sok alapszakos diplomát szerzett fiatal érzi úgy, hogy tovább kell tanulnia, és szerencsére egyre többen döntenek úgy, hogy a pedagógusi pályát választják.

A felsőfokú szakképzésekre 20 százalékkal többen pályáztak, a mesterképzésbe tartók száma pedig közel másfélszeresére nőtt. Manherz Károly az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkára ehhez hozzátette: 13 ezren célozták meg a tanári mesterszakokat, és nemcsak a bölcsész, hanem a természettudományi oktatói pálya is vonzó számukra. Százas nagyságrenddel emelkedett tavalyhoz képest a biológia-, földrajz-, fizika-, matematika- és kémiatanári mesterszakokra jelentkezők száma.

Kevesebb lesz a bölcsész

A műszaki pálya is egyre több fiatal számára jelent perspektívát, 2009-hez képest megduplázódott eme szakokra vágyók száma. A bölcsészkarok alig veszítettek a népszerűségükből (bár 2009-hez képest kevesebben adták be a jelentkezési lapjukat), és az államilag támogatott keretszámok csökkenése miatt sokkal nehezebb lesz bejutni ezekre a szakokra.

Hiller kiállt a bolognai képzési rendszer mellett, és felhívta a figyelmet: az, hogy a munkaerőpiac hogyan viszonyul a mesterképzésből kikerülő diplomásokhoz, majd két év múlva dől el, amikor majd tömegesen végeznek ezek a fiatalok. Szerinte meggondolatlan lenne a pedagógusképzés osztatlanná tétele (azaz visszaállítása a korábbi, ötéves formára), hiszen még nincsenek tapasztalatok arról, hogy a mostani, kétciklusú oktatás milyen felkészültségű tanárokat „termel”.

Népszerűbb az emelt szintű érettségi

Az idén 139 500-an tesznek érettségi vizsgát. Az emelt szintű érettségire jelentkezők száma a 2009-es évhez viszonyítva 10 százalékkal nőtt idén – mondta a miniszter.

A biológia, kémia, fizika, angol, német és történelem tantárgyakból tesznek a legtöbben emelt szintű vizsgát. Ennek az lehet az oka, hogy 2010-től már az orvosi, állatorvosi és fogorvosi osztatlan képzésre is kötelezővé tették a nehezebb vizsgát (mint ahogy pár évvel ezelőtt az élő idegen nyelvek esetében).

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.