Belföld

A gyanús bíró és a felszámolók

Megszüntették a nyomozást a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság volt vezetője, Varga Miklós ellen – írja Rajnai Attila Egy bíró és a felszámolók című riportjában az ÉS-ben.

A Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette a több mint öt éve tartó nyomozást a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság volt vezetője, Varga Miklós, valamint a vele rendszeres és közvetlen kapcsolatot tartó felszámoló cégek vezetői, illetve ügyvédek ellen. Pedig az ügyben már elkészült a vádirat tervezete is.

Rajnai az adatgyűjtése során oda jutott, hogy az eljárás megszüntetésének legfőbb oka az volt, hogy a bíró ellen folytatott titkos telefonlehallgatások jegyzőkönyveiről – amelyek a 2002. szeptember 2-án kezdődött „Bosszús” fedőnevű titkosszolgálati akció keretében 2003. június 21-ig Varga Miklós ellen szolgáltattak bizonyítékot – a főügyészség végül úgy döntött, hogy azok nem vehetők figyelembe a büntetőügyben. Mindezt annak ellenére, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a bizonyítási eszközként történő felhasználhatóságukat két esetben is megerősítette.

Az ügy több sértettje politikai alkut sejt a háttérben. 2003-ban az ügy a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentésével indult. Ebben így fogalmaztak: a bíró „a hivatásával össze nem egyeztethető módon, megbízatása felhasználásával, jogosulatlan ellenszolgáltatásért érdekkörébe tartozó vállalkozásokat bíz meg gazdasági társaságok felszámolásával. Nevezett a felszámoló kijelölésére szolgáló sorsolásos eljárás megkerülésével személyes ismeretségi körébe tartozó ügyvédeknek, vállalkozóknak adja a megbízást, akik a felszámolási eljárás lefolytatásával jelentős többlethaszonra tesznek szert.” A feljelentés egyben megjelölte azoknak a telefonbeszélgetéseknek a dátumát, amelyek állításait alátámasztják. Ezután kezdődött el a nyomozás.

2004-ben azonban megszüntetik az eljárást, mert a „lehallgatás indoka nem egyezik meg a lehallgatás céljával”.

A történet újabb fordulójában 2006. október 25-én, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Osztálya a lezárt nyomozás folytatásáról határozott, mert újabb terhelő adatok, illetve tanúvallomások jutottak az ügyészség birtokába Varga bíróval és a felszámolásokkal kapcsolatban. A Központi Nyomozó Főügyészség ekkor a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (PKKB) fordult azzal a kérdéssel, hogy felhasználható-e bizonyítékként a továbbfolytatásra rendelt büntetőeljárásban a nem bűnüldözés céljából folytatott titkos információgyűjtés eredménye? A bíróság döntése szerint a titkos információk felhasználhatóak az eljárásban.

A továbbiakban a volt bírón kívül meggyanúsították ügyvédjelölt fiát, egy ügyvédet, valamint hat, felszámoló cégekben tulajdonosként érdekelt személyt. Az ügyet múlt év végén vádemelési javaslattal lezárták, elkészült a vádtervezet, majd Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a nyomozást megszüntette. Ismét azzal az indokkal, hogy a titkos lehallgatás jegyzőkönyvei nem használhatók fel… Hogy a PKKB más értelmű határozatokat hozott?

(A további erővonalakról az ÉS riportjában olvashat!)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.