A cikk a titkosított közbeszerzések kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság ülései gyakran nem is szólnak másról, mint közbeszerzések titkosításáról. Így történt ez a gépkocsik kombinált műszaki vizsgája esetében is.
Miért kellett titkosítani az autók műszaki vizsgáztatását és az amellett végzett, az eredetiségvizsgálathoz hasonló, de „integrált vizsgának” nevezett eljárás szoftveres hátterét? A titkosítási kérelemre a Figyelő szerint az Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH) nem lett volna joga, ugyanis az autótulajdonosok adatait nem tárolhatják a szervereiken. A személyes adatokat továbbítania kell, az egyebek mellett az éppen erre létrehozott Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) számára. Ezért a beszerzés során elégséges lett volna az NKH adatbázisa és a nemzetbiztonságilag már védett adatbázisok közötti kapcsolatot titkosítani.
A cikk szerint az Eclipse-szel mégis így, jelenleg 4,96 milliárdos, titkosított közbeszerzésen elnyert szerződés köttetett, illetve a Nemzetbiztonsági Bizottság által titkosított további megbízásai is vannak. Az idáig sötétségben („eclipse”) lévő cég kapott némi fényt a cikk által, és a Figyelő rávilágított az eljárások nem teljesen indokolható voltára is.
A történet itt kérdőjelekkel véget is érhetne, ha egy kis fűszerrel nem szolgálna szerzője. Galambos Márton ugyanis az Antagon újásgírói blogon tovább írta kalandját a cikk születése kapcsán átélt, tulajdonképpen röhejes megfigyelési akcióról, amely nyilvánvalóan nem szólt másról, mint arról: figyelj, mert figyelünk!
Bizonyos témák kapcsán, úgy tűnik ma Magyarországon rutineljárássá vált, hogy megfigyeljenek, és figyelmeztessenek. Vélhetően nem csak újságírókat.
(A Figyelő hetilap a Sanoma Budapest Zrt. kiadványa az FN.hu-tól független szerkesztősséggel, de azonos tulajdonossal.)
