Az antiszemitizmus és a holokauszttagadás miatt szóló riasztócsengőt meg kell hallani, az utóbbi időben ugyanis többen tudatosan és ismétlődően nyúlnak a rasszizmus elhasznált, poshadt levegőjű eszméihez – mondta a Simon Wiesenthal-díjak átadásakor Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnöke a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Nem engedhetjük meg, hogy az akkori események újraéledjenek, és bárkit mássága miatt megkülönböztessenek, üldözzenek, majd hozzátette: becsületes ember ma sem lehet antiszemita hangsúlyozta.
Meg kell tanulni búcsúzni
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatairól. Idén a legtöbb rendezvényt április 19-én tartják, mert április 16. pészah ünnepére esett, a vallási ünnep alatt pedig ezekre az emlékezésekre nem kerülhetett sor. A Terror Háza Múzeum erre a napra emlékkoncertet szervez, az Élet Menete Alapítvány pedig hagyományos fáklyás felvonulását tartja.
Megemlékezés a Terror Háza Múzeum előtt (MTI)
Ahhoz, hogy a fiataloknak át lehessen adni a holokauszt tanulságát, meg kell tanítani őket búcsúzni. A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja ugyanis a legkeserűbb búcsú – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a múzeum előtt tartott megemlékezésen. Az 1944-es esztendő történetében minél inkább megismerjük a dokumentumokat és személyes sorsokat, annál egyértelműbb: a tragédiának, a jogfosztás és a gyilkosságok történetének nem lett volna szabad megtörténnie.
Ha nem lettek volna az embermentők a második világháború alatt, „örökre elvesztettük volna a jogot, hogy emberként emlékezhessünk” – fogalmazott. A történész rámutatott, hogy az idén száz éve született Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a második világháború alatt budapesti kórházlelkészként vett részt a magyarországi zsidóság mentésében. A Jó pásztor elnevezésű református szervezet segítségével, a nemzetközi és a svájci Vöröskereszt támogatásával gyermekmentésbe kezdett, több mint harminc gyermekotthont hozott létre. „A veszély és a gyötrődés kialakította az áldozatkészséget”, amelynek során 1600 gyermeket és a rájuk vigyázó 400 felnőttet mentett meg.
Képgaléria
Fáklyás menet
A budapesti Bethlen Gábor térről mintegy háromezer ember részvételével indult el 17 órakor az Élet Menete. A VII. kerületi, pénteken felavatott zsidó munkaszolgálatosok emlékműve előtt több parlamenti politikus és közélet személyiség is megjelent. A felvonulók a sófár hangját követően, erős rendőri biztosítás mellett indultak a Józsefvárosi pályaudvarra, ahonnan az üldözötteket az auschwitzi haláltáborba hurcoló szerelvények indultak a vészkorszak idején.
A menetet Horváth Csaba, Budapest főpolgármester-helyettese indította el, aki beszédében úgy fogalmazott: „Valamennyi áldozat emlékére tesszük meg az utat, de azokért is menetelünk, akiket vallási, faji, világnézeti, politikai vagy bármilyen más okból még ma is megbélyegeznek, megaláznak, megsértenek vagy félelmet keltenek bennük”. Több emlékező „A holokauszt az emberiség szégyene!” feliratú táblát tartott a kezében. A vonulás útvonalán mintegy hatszáz rohamrendőr állt készültségben.
A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött Kárpátalján, az akkori Magyarország területén, majd néhány hónap alatt több százezer vidéki zsidót hurcoltak haláltáborokba.
Holokauszttagadó demonstráció szombaton
Egy nappal az Élet Menete rendezvény előtt katonai egyenruhát viselő, kopaszra nyírt fiatalok, valamint a Magyar Gárda tagjai a Clark Ádám térről rendőri biztosítás mellett vonultak a német külképviselet kordonnal lezárt épülete elé, hogy tagadják a holokauszt tényét és a „cionista világuralom” ellen emeljék fel szavukat.
A rendezvényen résztvevők „le a holokauszt dogmával”, a „harmadik birodalom visszavág” feliratú táblákat tartottak a magasba, többen „merjünk fehérek lenni” feliratú pólót viseltek, míg a menet élén egy óriás transzparenst vittek, amelyre magyarul és németül azt írták: “Az igazság szabaddá tesz”. (Az auschwitzi haláltábor kapuján németül “Die Arbeit macht frei”, A munka szabaddá tesz felirat volt olvasható.)
Dósa István, a Magyar Gárda főkapitánya mintegy 200 ember előtt azt mondta: semmi nem igaz holokausztból. A megmozduláson felolvasták azt a petíciót, amelyet a nagykövetségnek címeztek, de senki nem vett át.
Vizsgálatot sürget az MSZP
Schmidt Mária igazgató beszél a Terror Háza előtt (MTI)
Az MSZP tiltakozott az áldozatok emlékét meggyalázó szombati náci demonstráció ellen, egyben vizsgálatot kért az illetékes szervektől – közölte Lendvai Ildikó, a párt elnöke. A párt azt kéri az igazságügy-minisztertől és a rendőrségtől, hogy vizsgálják meg a rendezvény bejelentésének és lehetővé tételének körülményeit, továbbá vizsgálják meg azt is, megsértették-e a magyar alkotmányt és a demokrácia jogszabályait a rendezvénnyel. Az ügyészséget pedig arra kéri, tegye meg a megfelelő lépéseket.
Lendvai szerint a neonáci demonstráció a Jobbik által alapított Magyar Gárda részvétele miatt „brutális bizonyítékot” adott arra, hogy van szervezeti és személyes átfedés a magyar radikális jobboldal és a neonáci mozgalmak között. Véleménye szerint ez intő példa azoknak, akik a magyar jobboldal és a Jobbik között az önkormányzatokban és a politikai rendezvényeken nem vágták el a személyes együttműködés szálait.
Elítéli az SZDSZ
Az SZDSZ számára elfogadhatatlan, hogy a holokauszt áldozataira emlékező rendezvények előtt egy nappal egy szélsőséges párt félkatonai szervezete holokauszttagadó demonstrációt rendez, a szélsőségek és az újraéledő fasizmus ellen minden demokratának kötelessége fellépni.
„Elfogadhatatlan, hogy éppen egy nappal a megemlékezés előtt Budapesten egy szélsőséges párt félkatonai szervezete holokauszttagadó és a náci Németországot éltető jelszavakkal masírozik. Emlékezni és a szélsőségek, az újraéledő fasizmus ellen fellépni minden demokratának kötelessége” – áll a párt közleményében.
