Belföld

Törékeny az MSZP-egyezség

Bár az MSZP vasárnapi rendkívüli kongresszusán sikerült megteremteni az egységet mind a miniszterelnök-jelölt, mind az új pártelnök mögött, ez az egység nagyon törékeny, ami a felálló Bajnai-kormány számára nem ad kellően erős hátteret - vélik politológusok.

Az MSZP-kongresszuson a kormányfőjelöltre leadott szavazati arány azt mutatja, nincs komoly ellenállás az MSZP-n belül Bajnai Gordon miniszterelnökké választásával szemben – vélekedett Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Kiszelly Zoltán hozzátette: a szocialisták befagyasztották ellentéteiket az eredmény érdekében.

Újra robbanhatnak az ellentétek

Az elemzők szerint a mostani helyzet nem jelenti azt, hogy az ellentétek a mélyben is megszűntek.

A Bajnai-program megvalósítása olyan társadalmi feszültségeket gerjeszthet, hogy az ellentétek újra robbanhatnak. Emellett – vélekednek – számolni kell az SZDSZ-en belüli feszültségek felélénkülésével is. Mindez nem ad erős hátteret a felálló kormánynak.

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa a felálló Bajnai-kormányról úgy vélekedett: a soklépcsős döntési folyamat instabillá teszi a kormányt. Juhász Attila megjegyezte: Bajnai, mint a Gyurcsány-kormány tagja, alkalmas arra, hogy a jobboldal támadja, s ezzel politikai előnyt kovácsoljon.

Az államtitkárokon lesz a hangsúly

Kiszelly Zoltán azt emelte ki, fontos szerepük lesz a Bajnai-kormány minisztereinek, mert nem mindegy, hogy kiket választanak maguk mellé államtitkárnak. Ez a harc szintén felszínre hozhatja az ellentéteket. Az elemző emlékeztetett: most sok erős szocialista van államtitkár poszton.

Az, hogy Bajnai bejelentette: egy évre vállalja, annak reálpolitikai jelentősége van, jelzi, hogy nem akarja “uralni” a pártot – véli Kern Tamás. Juhász Attila szerint a beszéd ezen részével Bajnai azt is jelezte: ha nincs meg a támogatottsága, lemond. Lehetséges forgatókönyv, hogy nem tölti ki az egy évet ez a kormány.

Összezártak

Kern Tamás szerint a kongresszus “összezárási” kongresszus volt, s ennek tulajdonítható a nagyarányú igen szavazat a pártelnök esetében. Hozzátette: az MSZP-ben vannak olyan csoportok, amelyek szerint Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt – bár megszorításokat el kell szenvedni – felmutathatja a párt, hogy kormányzóképes. Ezzel – reményeik szerint – visszaszerezhetik az elmúlt években elpártolt szavazók egy részét.

Az MSZP-n belüli másik csoport számára – amely csoportban sok polgármester van – ezek az intézkedések felvállalhatatlanok. Ők más szempontból akarnak időt nyerni egy őszi előre hozott választással. Abban reménykednek, hogy ha 2009 őszén sor kerül előre hozott választásra, akkor az azt megnyerő Fidesznek, s a felálló kormánynak a Bajnai által jelzett megszorításokat meg kell hoznia, így a 2010. őszi önkormányzati választásokra erodálódnak. Ezzel a szocialista polgármesterek megint pozícióba kerülhetnek – tette hozzá.

Időt kell nyerniük

Juhász Attila szerint az időnyerés azért is fontos az MSZP-nek, hogy valami eredményt fel tudjanak mutatni, hiszen egy bukással nem lehet nekimenni egy új választásnak. Ezért is van az, hogy az MSZP próbálta eddig is elkerülni az előre hozott választást. Mint mondta, az MSZP számára fő kérdés – figyelembe véve a Bajnai-csomagot -, hogy egy új választás után mi lesz a baloldallal. Az ezzel kapcsolatos kétségeket jelzi, hogy megint elnapolták a Hiller István által készített ideológiai alapprogram vitáját.

Kiszelly Zoltán a pártelnök-választás kapcsán Lendvai Ildikó konszenzusteremtő képességét emelte ki. Úgy vélte, ez a hármas jó háttéralkuk eredményeként születhetett meg.

Lendvai Ildikó helyzetéről Kern Tamás azt mondta: ugyancsak az összezárást lehet látni, ami vélhetően rövid idejű lesz. Az elemző szerint a Kiss- és Szekeres-szárny közötti feszültség a színfalak mögött további sebeket fog ejteni egymáson.

Juhász Attila szerint az MSZP deklaráltan átmeneti állapotban van, s az új elnök maga is jelezte ezt. Úgy vélte, hogy Lendvai, Kiss és Szekeres szövetséget kötött a működőképesség érdekében. Mindegyik elemző egyetértett abban, hogy az MSZP jövője sokban függ attól, milyen eredményt hoz a pártnak az EP választás.

Gyurcsány még visszatérhet

Kiszelly Zoltán szerint Gyurcsány Ferenc visszavonulása nem bukott politikus visszavonulása, hanem “rendezett, stratégiai” visszavonulás, ami jelzi azt, hogy akár vissza is tud térni. Hozzátette: a Táncsics alapítvány jó hátteret teremt Gyurcsánynak a megerősödéshez, a megújuláshoz és a visszatéréshez.

Gyurcsány Ferenc jövőjével kapcsolatban Kern Tamás úgy vélekedett: ő már most a visszatérésben gondolkodik, s a következő években is a magyar baloldal meghatározója akar maradni. Úgy vélte, ha a Fidesz kormányzása esetén három-négy év alatt elbukik, akkor a párt is és a választók is elfelejtik a Gyurcsány által elkövetett hibákat és újra “felfedezik” a politikust.

Juhász Attila szerint Gyurcsány akár pozitív, akár negatív értelemben, de mérce lesz az MSZP-ben, hiszen mindent, így Bajnai Gordon munkáját is Gyurcsányhoz fogják hasonlítani, Gyurcsány politikája folyton fel fog merülni. Ez is a már említett átmenetiséget mutatja.

Arra a kérdésre, hogy Gyurcsány jót vagy rosszat hozott az MSZP-nek, az elemző azt mondta: ez nem ilyen egyszerű kérdés. 2006-ban Gyurcsány a semmiből hozta vissza a kormányzást és a 2002-es győzelemben is szerepe volt. Mindezt nem lehet semmissé tenni a baloldalon, még akkor sem, ha rendkívül gyenge kormányzás áll mögötte, hiszen a mostani gazdasági helyzetért az első és a második Gyurcsány-kormány kiemelten felelős.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik