Belföld

Milyen megszorítások lesznek?

Milyen újabb megszorítások várhatók? Miféle következményekkel járnak, s kiket sújtanak majd? A FigyelőNet összegyűjtötte a szóba jöhető lehetőségeket, a lehetséges érvekkel és ellenérvekkel együtt.

A kormányzat által gondoltnál nagyobb gazdasági visszaesés várható, ami Gyurcsány Ferenc szerint 100-200 milliárd forinttal kevesebb bevételt jelent a tervezetthez képest. Bár döntés még nincs, a kormányfői utalások és miniszteri félmondatok alapján már alkothatunk némi vázlatos képet azokról a lehetőségekről, amelyekből a kormányzat válogatni próbál.

Áfaemelés

Az áfaemelés gondolata nagyon is érthető költségvetési szempontból, ugyanis egy könnyen beszedhető, viszonylag jól kalkulálható adó, amelynek megfizetése alól – nem mindegyik, de a legtöbb termék és szolgáltatás esetében – nehéz kibújni. A válságmenedzselés felől nézve persze egy kicsit fura intézkedés lenne, hiszen például az Egyesült Királyságban az áfa átmeneti mérséklését tervezik a személyi jövedelemadó felső kulcsának megemelése árán, hogy meglódítsák a vásárlóerőt, s mérsékeljék a recessziót.

Nálunk azonban éppen ennek a fordítottja esélyes, s az elképzelésnek hathatós támogatója lehet az MDF. A párt ugyanis korábban az áfa emelését javasolta, mint az szja-sávhatár feljebb húzásának és az örökösödési illeték eltörlésének fedezetét (utóbbit az Országgyűlés végül megszavazta). Kóka János viszont már jelezte: az SZDSZ nem támogatja ezt a megoldást. Ettől azonban még lehet áfaemelés, hiszen a 2009-es adótörvények is az MDF támogató szavazataival mentek át.

Az áfa regresszív adónak tekinthető: a magasabb jövedelműektől arányosan kevesebbet, míg az alacsonyabb jövedeleműektől többet von el – amint az olvasható a PricewaterhouseCoopers „Egyensúly-eltolódás – a közvetett adófajták térnyerése” című felmérésében. A szerzők ezért javasolják az alacsonyabb jövedelmű adózókat védő intézkedések bevezetését – például az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások csökkentett, vagy akár nulla százalékos adóterhét. Ilyen elképzelésekről egyelőre nem esett szó.

Az áfa egy százalékpontos emelését nagyjából százmilliárd forintos többlet-adóbevételnek számíthatjuk a költségvetés tervszáma alapján, (ha eltekintünk a szűk kedvezményes áfakörtől, s nem számítunk a fogyasztás lényeges megváltozására). Ekkora emelés hatására a fogyasztói ár körülbelül 0,8 százalékkal nő (változatlan adóalap esetén), persze elképzelhető, hogy a kereslet csökkenésétől tartva a kereskedők nem hárítják át teljes mértékben a megnövekedett adót a fogyasztóra.

Az általános forgalmi adóból 2135 milliárd forintot remél a költségvetés, a bevételi főösszeg nem sokkal haladja meg a 8300 milliárd forintot. A központi költségvetés bevételének negyedét mi, fogyasztók „dobjuk össze” tehát, ez a költségvetés legjelentősebb tétele. A vásárlásainkkal csak az áfán keresztül csaknem kétszer annyi pénzzel támogatjuk a költségvetést, mint a gazdálkodó szervezetek (1251,5 milliárd forint).

Ezen azonban azért nem kell csodálkozni, mert a fogyasztást terhelő adók közül a magyarországi 20 százalékos áfakulcs a nyolcadik legmagasabb az Európai Unióban, ráadásul az előttünk álló 7 ország közül 6 széles körben alkalmaz csökkentett adórátát is – hívta föl a figyelmet a Kopint-Tárki Zrt. a Pénzügyminisztérium felkérésére készített, a magyar adórendszert a külföldiekkel összehasonlító tanulmányában.

Ugyanakkor az infláció lassulása, ami elsősorban a kőolaj és az élelmiszerek világpiaci olcsóbbodásának a következménye, jó alkalomnak tűnhet az áfa megemelésére. Ám ez oda is vezethet, hogy az MNB mégsem éri el inflációs célját, tolódik az ERM II.-be lépés, így az euró bevezetése. Az áfaemelés „sokkja” azt is eredményezheti, hogy az MNB a jelenleginél erősebb forintárfolyamra törekszik, hogy mégiscsak elérje az inflációs célt, aminek meg a versenyképességre lenne negatív hatása.

áfaemelés – pró és kontra

+ Széles adóbázis, szétoszlik az adóteher
+ A pénzügyi-gazdasági válság antiinflációs hatása ellensúlyozza az emelés inflációs hatását
+ Kis költséggel, könnyen beszedhető adó, nehéz kibújni alóla
– Regresszív adó, a szegényeket jobban sújtja, mint a tehetőseket
– Elúszhat az inflációs cél, s veszélybe kerülhet az euró 2012-es bevezetése / az MNB a gazdaságot fékező kamatpolitikára kényszerül
– Csökkenti a fogyasztást, fokozza a recessziót

A jövedéki adók emelése

A jövedéki adókból 830 milliárd forint bevétele származik az államnak, ami a bevételi főösszeg 10 százaléka. A legnagyobb kérdés talán, hogy a válság által amúgy is sújtott – bár az üzemanyagok árcsökkenésének nyilván örvendő – fuvarozók mit szólnak a gázolaj jövedéki adójának növeléséhez.

Avagy más megközelítésben: elfogadható-e az, hogy a benzin és gázolaj közötti jövedéki adó rése tovább növekszik, különösen hogy egyre több dízelüzemű személyautó van, s hogy ezek a porszemcsék termelésében a benzineseknél is szennyezőbbek?

Persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a Freud által csak az „élet csillapítószereiként” emlegetett termékek áremelkedése hogyan befolyásolja a közhangulatot.

jövedéki adó emelése – pró és kontra

+ az emelés negatív hasznosságú, egészségre káros, illetve környezetszennyező hatású fogyasztást mérsékel
– A válság szinte egyetlen kellemes (és deflációs) hatását oltja ki az üzemanyagok esetében
– A függőséget okozó termékek esetében etikailag megkérdőjelezhető a drasztikus áremelés – akár egy díler, akár az állam teszi

—-Nem járna alanyi jogon a családi pótlék—-

Az elfogadott költségvetés szerint kerekítve 374 milliárd forint áll rendelkezésre csak a családi pótlékok kifizetésére. Ha például a felső tíz százalék nem kapná meg a támogatást, azzal 37 milliárdot spórolna a büdzsé.

Gyurcsány Ferenc a Corvinus Egyetemen tavaly tartott előadásában emlékeztetett: Bokros Lajos a családi pótlékot csak a felső 7 százaléktól „vette el”, mégis óriási felzúdulás lett az eredménye. A választásokkor a családi pótlék „visszaadása” a Fidesz egyik központi kampányeleme lett.

A miniszterelnök akkor azt is megjegyezte: a felső tíz százalék megfosztása a családi pótléktól a költségvetésnek keveset hoz, ugyanakkor rossz a társadalompolitikai üzenete. Gyurcsány szerint a felső 10 százalék is már „mélyre megy”, ugyanis ez nem azonos a „felső tízezerrel”, akiket az emberek irigyelni szoktak.

Gyurcsány idegenkedése ellenére, az SZDSZ-nek tetszik a javaslat. S úgy tűnik, bírja Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter szimpátiáját is, hiszen egy nyilatkozatában utalt az alanyi jog eltörlésének lehetőségére.

Kétségtelen tény az is, hogy – mint Bokros Lajos egyik cikkében kifejtette – olyan családok is kapnak családi pótlékot, amelyeknek semmi szükségük rá.

családi pótlék elvétele a jobb módúaktól – pro és kontra

+ Fölösleges állami támogatást adni azoknak a tehetőseknek, akik nem szorulnak rá
– Nincs családi adózás, az adórendszer korlátozottan ismeri el a gyermeknevelés többletköltségeit, ezt ellensúlyozza némiképp az alanyi jogon járó családi pótlék
– A liberális rászorultsági elv többletbürokráciát hoz létre, ellenőrizni kell a jogosultságot
– Számos tehetős továbbra is megkapná, részben a kiterjedt feketegazdaság miatt (nem vehetők teljesen komolyan a ”hivatalos” munkabérek és vállalkozói kivétek), részben mert a szerényebb keresetű férj/feleség venné föl a pótlékot
– A jóléti rendszer még inkább liberális, rászorultsági alapúvá tétele azt eredményezné, hogy a széles értelemben vett középosztály már nem érdekelt a szociális rendszer fönntartásában. Ez pedig nem szolgálja a szegények érdekét sem. Ahol ugyanis alacsony fokú a társadalmi szolidaritás (mint általában egész Kelet-Közép Európában), ott a csak szegényeknek fönntartott ellátórendszerek leépülnek (ami nyilván együtt járna már meglévő sztereotípiák erősödésével: „a romák a segélyből és a családi pótlékból élnek”.)

Ingatlanadó

A Kopint-Tárki már korábban említett, még 2007-ben készített tanulmányában kiszámolták, mennyi bevételt jelentene egy általános, értékalapú adó bevezetése. A tanulmány kétféle lehetőséget vett számításba: vagy 0,25 százalékos adókulcs a lakásokra, 0,5 százalékos adókulcs az egyéb ingatlanokra; vagy 0,5 százalékos a lakásokra, 1 százalékos az egyéb ingatlanokra.

Az alacsonyabb adókulcs mellett, amelyet a tanulmány javasol, maximálisan 280 milliárd, a magasabb kulcs mellett 561 milliárd forint az ingatandóból származó bevétel.

Az ingatlanadó előnye, hogy a széles adóbázis viszonylag alacsony teher mellett is jelentős állami bevételt biztosít; hátránya, hogy meglehetősen önkényesen egy vagyonelemet adóztatna meg, az igazán nagy vagyonokat ez nem érintené.

A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal azért sem támogatta az elképzelést, mert a szakértők tartottak attól, hogy a nagyobb értékű lakásokat tulajdonló alacsony jövedelműek hirtelen nagy számban eladóként jelentkeznének az ingatlanpiacon, ami kiszámíthatatlan hatásokkal járna.

ingatlanadó – pró és kontra

+ Széles adóbázis
– Adminisztratív úton, a luxusadó mintájára nem kivethető, mert az alkotmányellenesnek bizonyult (de lehetséges önbevallással)
– Olyan típusú vagyonadó, amely az igazán vagyonosokat alig érinti (hiszen egy valóban tehetős ember vagyonportfoliójában találhatók külföldi ingatlanok, műkincsek, kötvények, stb.), míg a lakosság szélesebb, szegényebb rétegeit viszont nagyon is érinti (hiszen a rendszerváltáskor gyakorlatilag eltörölték a bérlakásrendszert, potom pénzért szinte mindenki megvásárolhatta a bérleményét).
– Kiszámíthatatlan ingatlanpiaci hatások

Szja-csökkentés

Ez lehetne egy a Gyurcsány Ferenc által emlegetett “édes pirulák” közül. Első megközelítésben a személyi jövedelemadó (szja) csökkentése leginkább a munkavállalóknak előnyös, második megközelítésben a vállalkozásoknak legalább ennyire előnyös lehet, ugyanis így adott nettó bérhez kisebb bérköltség társul. Nincs arra garancia ugyanis, hogy a növekmény – teljes egészében – a munkavállalót gazdagítja. A munkaadó a piaci nettó bérszintekhez igazodik.

A bruttó bérek persze lefelé merevek, az adócsökkentés azonban a későbbi kisebb, vagy épp elmaradó béremelésben is megmutatkozhat. (A szuperbruttósító, s egyben szja-csökkentő javaslat például azzal számolt, hogy a vállalkozóknak egyáltalán nem kell bért emelniük.)

szja csökkentés – pró és kontra

+ Az alacsonyabb adókulcs ösztönzi a teljesítményt
+ Csökkenthető úgy a bérköltség, hogy a nettó munkabérek szinten maradnak, javul a vállalkozások jövedelmi pozíciója
+ Bizonyos esetekben nőhet a nettó munkabér, ami serkentheti a fogyasztást, s a recesszió ellen hat
– A progresszivitás csökkenésével nőhetnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, ami növelheti a társadalmi feszültségeket

Járulékok csökkentése

Aki a járulékok csökkentésről kezd olvasni, annak talán már önkéntelenül kezd lecsukódni a szeme, hiszen már annyit hallottunk róla. A szavak szaporítása helyett inkább jöjjenek rögtön a pró és kontra érvek eme munkaadóknak édes piruláról (Veres János pénzügyminiszter szerint nagyjából 80 milliárd forint bevétel füstöl el százalékpontonként).

járulékok csökkentése – pró és kontra

+ Uniós összevetésben kiemelkedően magas a járulékszint hazánkban
+ Javul a vállalkozások jövedelmi pozíciója
+ Jó hatással van foglalkoztatásra
– Már most is az adókból kell kiegészíteni a nyugdíjalapot, a beszedett nyugdíjjárulék ugyanis nem elengedő a nyugdíjak kifizetésére
– Nincs bizonyíték arra, hogy a járulékok csökkentése élénkítené a foglalkoztatottságot, ugyanis a vállalatok a „megspórolt pénzen” nem biztos, hogy újabb embereket vesznek föl (különösen, ha a recesszió miatt csökken a kereslet termékeik iránt), bármire fordíthatják azt, például profitként is kivehetik.

Hogy hol szorít meg végül a kormány, azt persze nemcsak a tiszta ész, a logika, s az igazságosság elvei, s főként nem az ókori görög szépség, jóság és igazság hármas eszménye dönti majd el, hanem a politikai helyzet – ezért a FigyelőNet politikai elemzőket is megkérdezett.

—-Az MDF-re inkább számíthat a kormány—-

A válságkommunikáció területén a szocialisták már csak “rossz” és “kevésbé rossz” alternatívák közül választhatnak. Politikai és kommunikációs kockázatok szempontjából ezen a skálán az áfa emelése jelentheti a kisebb, míg a családi pótlék visszafogása a nagyobb kihívást – véli Böszörményi Nagy Gergely.

A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint, ha a politikai szempontot tekintjük, az áfaemelés kérdésében már most valószínűsíthető, hogy a kormány találna külső támogatókat – elsősorban az MDF soraiból, mely már tett hasonló javaslatokat Nemzeti Adóprogramjának keretében. “A családi pótlék ügyében ugyanakkor inkább az SZDSZ-re számítanának a szocialisták – a liberálisok támogatása azonban kevésbé egyértelmű, mivel program szintjén nem, csak nyilatkozatok formájában tettek a kormány elképzelésével egybevágó állásfoglalásokat” – emeli ki a szakértő.

Független képviselőkkel vihetik át a csomagot?

Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány tervei rendkívül képlékenyek, a nyilvánosságban szereplő javaslatok inkább csak kezdeti, „vitaindító” javaslatnak tekinthetőek. Még akkor is, ha például az áfaemelés mellett most mutatkozik egy erős kormányzati elkötelezettség. “A kormány fő célja úgy egyensúlyban tartani a költségvetést, hogy eközben olyan intézkedéseket is felmutathasson, amelyek jótékony hatással lehetnek a gazdasági növekedésre. Ez azonban egy nagyon sok tényezős képlet, így szinte végtelen sok megoldása elképzelhető” – véli Krekó Péter.

Hozzátette: a kormány könnyen lehet, hogy további parlamenti frakciók támogatása nélkül, az MSZP-frakcióra és a független képviselőkre támaszkodva el tudná fogadtatni az újabb intézkedéseket (ez történt korábban a Robin Hood-adó esetében is, melyet minden ellenzéki párt elutasított). A kisebbségi kormány számára ugyanakkor politikailag fontos lehet, hogy támogatókat találjon a lépéseihez, hiszen eddigi politikájának középpontjában éppen a megegyezés és az „okos kompromisszumok” álltak. Ennek érdekében a kormány várhatóan minden parlamenti frakcióra megpróbál nyomást gyakorolni, ugyanakkor pártpolitikán túli támogatókat is találni a javaslatokhoz.

A Fidesszel szavaztatják meg?

“Az adókat érintő változásokhoz a szocialistáknak érdemes lehet megnyerni a szabad demokraták támogatását. Az SZDSZ gyakran él azzal az eszközzel, hogy kezdetben hevesen elutasít egy javaslatot, hogy ezzel alkupozícióját javítsa, s végül sikerrel tudja saját javaslatait érvényre juttatni” – hangsúlyozta Krekó Péter. A vezető elemző szerint az SZDSZ számára ugyanakkor a költségvetés megszavazása óta különösen fontos, hogy önálló karaktert mutasson fel, ehhez pedig most éppen a kormány javaslatainak opponálása lehet a leghatékonyabb eszköze.

“A kormány megpróbálhatja azt is, hogy a Fideszt hozza olyan helyzetbe – például adócsökkentő javaslatokkal -, hogy nehezen térhessen ki az indítványok támogatása elől. Az MDF korábbi javaslatai között pedig szerepelt az áfaemelés is, így szóba jöhet a potenciális partnerek közt” – latolgatta a lehetőségeket Krekó.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a kompromisszumkeresés vissza is üthet a kabinet számára: a kisebbségi kormánynak eddig is az volt a legfőbb problémája, hogy nehezen tudta politikai-ideológiai tartalommal megtölteni az intézkedéseit, és egy különböző pártok javaslataiból „összetákolt” csomagnál ez pedig még nehezebb lehet.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.