Az Országgyűlés hétfőn ismét leszavazta a köztársasági elnök ombudmanjelöltjeit: sem a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Bogdányiné Mészáros Ágnes, sem az adatvédelmi biztosjelölt Tóth Gábor Attila nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást.
Tóth Gábor Attilát 181 igen, 113 nem szavazattal nem választották meg, Bogdányiné Mészáros Ágnes megválasztását pedig 159 igen és 138 nem szavazat mellett utasították el a képviselők.
Az MSZP a mostani szavazás előtt azt közölte, hogy mindkét jelöltet támogatja és a frakció kötelező is szavazást elrendelt. A Fidesz és a KDNP képviselői lelkiismeretére bízta a döntést, az SZDSZ és az MDF pedig Tóth Gábor Attilát támogatta, Bogdányiné Mészáros Ágnest azonban nem.
Tóth Gábor Attila és Mészáros Ágnes – nem kapták meg a bizalmat (Fotók: MTI)
A Ház ezúttal harmadszor utasította el az államfő biztosjelöltjeit. Tavaly decemberben Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát, idén február 25-én Fülöp Sándort és Zombor Ferencet szavazták le a képviselők. Sólyom László köztársasági elnök egyik alkalommal sem egyeztetett a jelöltekről a pártokkal.
Négy hónapja nincs adatvédelmi biztos
Az országgyűlési biztosokat az Országgyűlés kétharmados többséggel, hatéves időtartamra választja.
Az adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án járt le. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi posztja – az Országgyűlés döntése alapján – július 2-i hatállyal megszűnt, ehelyett hozták létre a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét.
Az új országgyűlési biztos feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje, értékelje és ellenőrizze azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását.
Sólyom: súlyos válság van
“Úgy ítélem meg, hogy a helyzet súlyos. Hogyha az Országgyűlés háromszor egymás után ok és indok nélkül nem választja meg az országgyűlési biztosokat, ez veszélyezteti az államszervezet működését” – mondta az államfő azután, hogy az Országgyűlés hétfőn ismét leszavazta a köztársasági elnök ombudmanjelöltjeit.
Sólyom László kiemelte: háromszor fordult elő, hogy a parlamenti meghallgatások után a bizottságok nem hoztak fel érdemi kifogást a jelöltek ellen, és többedszer fordul elő, hogy a frakciók elbújnak a lelkiismereti szavazás mögé, hogy ne kelljen indokolniuk. Ez az eljárás, éppen azért, mert indokolatlan, veszélyezteti az államszervezet működését – fogalmazott.
Nő lehetett volna a zöld ombudsman
Nem kapta meg a kétharmados támogatást jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Bogdányiné Mészáros Ágnesnek környezetvédelmi szakjogászi képesítése van, hosszú időn keresztül a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség jogászaként dolgozott, később a vezetőjeként. Most egyéni ügyvédként tevékenykedik.
Bogdányiné jelölésekor Sólyom László kiemelte, hogy az ügyvédnő az első olyan felügyelőségvezető volt, aki együttműködést épített ki a környezetvédő civil szervezetekkel. “Őt a zöld körökben jól ismerik és támogatják” – mondta korábban Sólyom László.
Bogdányiné Mészáros Ágnes korábban arra a kérdésre, hogy megválasztása esetén mit tenne elsőként, úgy válaszolt: tájékozódna azokban az országos ügyekben, amelyekhez eddig nem értett.
A fiatal adatvédőt is leszavazták
Az adatvédelmi posztra kiszemelt Tóth Gábor Attilát a fiatal kora ellenére az egyik legjobb magyar alkotmányjogásznak tartja a köztársasági elnök. Tóth társszerzőként működött közre az Emberi jogok kézikönyvének írásában és már több, mint tíz éve az Alkotmánybíróság tanácsadója.
A jelölt korábban hangsúlyozta, hogy az adatvédelmi ombudsmannak folytatnia kell azt a munkát, amelyet az első két biztos megkezdett. Mint mondta, a harmadik adatvédelmi ombudsman “jórészt kitaposott úton jár, de számos új feladattal kell majd szembesülnie.”
Ezek között kiemelte, hogy újabb személy nyilvántartó technológiák jelennek meg, folyamatos a terrorizmus elleni törvényhozás, és az információ-szabadság terén is mindig előkerülnek újabb akták, amelyek nyilvánosságáról állásfoglalást kell foglalni.