Az eljárás előzménye, hogy 2006. október 23-án a BRFK személyi és létesítménybiztosítási intézkedéssel lezárta a Parlament előtti teret, hivatkozva többek között az ’56-os forradalom fél évszázados évfordulójának méltó megünneplésére, illetve a törvényhozás zavartalan működésére.
Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ’56 elnöke 2006. december 9-re tüntetést jelentett be a Kossuth térre, ehhez azonban a budapesti rendőrfőkapitány nem járult hozzá. A civilszervezet vezetője ezután kérte a budapesti főkapitánytól a korlátozás felülvizsgálatát, illetve feloldását.
Gergényi Péter a panaszt elutasította, az ellene benyújtott fellebbezés nyomán pedig az ORFK részben megváltoztatta a budapesti főkapitány döntését, mert a lezárás határozatlan időre szóló meghosszabbítását nem tartotta indokoltnak. Szerdahelyi Szabolcs ezután fordult a közigazgatási bírósághoz a rendőrségi határozatokkal szemben.
A Fővárosi Bíróság kedden jogerősen megsemmisítette a két rendőrségi döntést, és új eljárás lefolytatására utasított, melyben a felperesi panaszt az alperesnek „érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítania”.
Az ítélet indoklása szerint egyfelől a rendőri intézkedés elleni panasz benyújtásának egyik alapvető feltétele, hogy fizikai tevékenységben nyilvánuljon meg a kifogásolt intézkedés, erre azonban jelen ügyben nem került sor. Továbbá a vitatott rendőri döntések belső utasítások, melyek ellen nincs helye külön jogorvoslatnak.
Ugyanakkor a bíróság kitért arra is, hogy „messzemenőkig” osztja a Gönczöl-bizottság jelentésének azt a Halmai Gábor alkotmányjogászt idéző részét, mely szerint „az pedig a törvényi szabályozás pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak, és jogorvoslattal nem támadható meg”.
