Gyurcsány Ferenc szerint sokat árt az országnak, ha olyan kérdésekről lehet népszavazást tartani, mint vasárnap. A miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalásában kifejtette: a láthatatlan alkotmány elmélete szerint – amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) első vezetője, Sólyom László dolgozott ki – nem szabad olyan kérdést feltenni, hogy „szeretnél-e kevesebbet fizetni a közszolgáltatásért”. A miniszterelnök szerint az Ab döntése ebben a tekintetben hiba volt, amellyel nem ért egyet, mert szerinte sokat árt Magyarországnak.
Stumpf István politológus a FigyelőNetnek ugyanakkor azt mondta, hogy nem lett volna szükség népszavazásra, ha a kormány betartja választási ígéreteit vagy egyeztet az érintett felekkel. A szakértő szerint a miniszterelnöknek több önkritikát kéne gyakorolnia, nem pedig letolnia az elnököt és az Ab-t.
Az, hogy a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra vonatkozó kérdést fel lehet-e egyáltalán tenni népszavazáson, már hónapok óta vita tárgyát képezi. A Fidesz szavazólapjainak érvényesítését ugyanis az Országos Választási Bizottság (OVB) első körben elutasította, mondván ezek a tételek befolyásolnák a költségvetést, így nem képezhetik az Alkotmány értelmében referendum tárgyát. Az Alkotmánybíróság azonban felülbírálta ezt a döntést. A probléma azonban még a taláros testületet is megosztotta: a 11 bíró közül hárman különvéleménnyel éltek.
Érvek és ellenérvek
Az OVB azzal utasította el a népszavazási ívek aláírását, hogy a kérdések a népszavazást követő év január elsejétől szüntetné meg a díjfizetést, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a hatályban lévő költségvetést módosítania kell a kormánynak. További kifogás volt, hogy a népszavazásról szóló hatályos rendelkezések alapján nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a referendum eredménye a törvényhozást, így ha az eredményes, burkolt formában az Alkotmány módosítását eredményezi.
Az Ab határozata szerint azonban a jövőbeli költségvetés nem tartozik a népszavazás tilalmi körébe, a burkolt alkotmánymódosítást pedig szintén nem találta megalapozottnak. A taláros testület megállapította, hogy az Alkotmányban szereplő tiltott tárgyköröket szorosan kell értelmezni, ez pedig csak a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt vonja ki a népszavazás alól. „A költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképp sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van” – áll az Ab indoklásában. Hozzáteszik: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye is érintheti a parlament mozgásterét, még nem teszi tiltottá annak megtartását.
Az Ab egyébként indoklásában ellenpéldát is hozott: a nyugdíjemelésre vonatkozó kérdést éppen azért utasították el, mert az eredményes szavazás a költségvetés megváltoztatását vonta volna maga után.
Különvélemény
Három alkotmánybíró, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós azonban nem értett egyet sem a határozattal, sem pedig annak indoklásával. Bragyova szerint ugyanis a költségvetésről szóló törvény tartalmán mindazt érteni kell, ami a költségvetés bevételeinek és kiadásainak jogcímét érinti. „Minden költségvetési kiadás szükségszerűen a költségvetési törvényen alapszik, függetlenül attól, hogy az adott kiadási tétel abban konkrétan meg van-e nevezve” – áll a különvéleményben. Szerinte ugyanis a vizitdíj és a kórházi napidíj közvetlenül költségvetési bevételi jogcímet keletkeztet. Így a bevétel elmaradását az államnak vagy más forrásból kell fedeznie, vagy a kiadásokat kell csökkentenie, ami közvetlenül befolyásolja a költségvetést.
Bragyova András szerint a vizitdíj és a napidíj illetéknek tekinthetők, mivel megfizetésük egy szolgáltatás igénybevételének az előfeltétele. És mint ilyenek, tiltott körbe tartoznak, azaz nem lehet róluk népszavazást tartani.
Az állami feladatokat veszélyeztetheti?
Holló András és Lévay Miklós pedig azt is hangsúlyozták, hogy a tiltott tárgyak köre mind a költségvetési kiadások, mind a bevételek körére kiterjed, mind a hatályos, mind a jövőbeni költségvetések tartalmát illetően. „Az ügydöntő népszavazás eredményeként költségvetési bevételi források megszüntetése nemcsak a hatályos költségvetési törvény végrehajtását veszélyezteti, hanem az állami feladatok jövőbeni ellátását is” – figyelmeztet a két bíró különvéleménye.
