Belföld

Meddig mehet el egy népszavazás?

admin
admin

2008. 03. 10. 16:31

Az elmúlt hónapokban vita volt arról, hogy egyáltalán népszavazásra lehet-e bocsátani a vasárnap feltett kérdéseket. Az OVB szerint nem, Gyurcsány Ferenc szerint nem szerencsés, az Alkotmánybíróság többsége szerint viszont igen. Igaz, három bíró különvéleménye szerint az áprilistól eltörlendő díjak illetéknek minősülnek, így nem lehetett volna szavazni róluk.

Gyurcsány Ferenc szerint sokat árt az országnak, ha olyan kérdésekről lehet népszavazást tartani, mint vasárnap. A miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalásában kifejtette: a láthatatlan alkotmány elmélete szerint – amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) első vezetője, Sólyom László dolgozott ki – nem szabad olyan kérdést feltenni, hogy „szeretnél-e kevesebbet fizetni a közszolgáltatásért”. A miniszterelnök szerint az Ab döntése ebben a tekintetben hiba volt, amellyel nem ért egyet, mert szerinte sokat árt Magyarországnak.

Stumpf István politológus a FigyelőNetnek ugyanakkor azt mondta, hogy nem lett volna szükség népszavazásra, ha a kormány betartja választási ígéreteit vagy egyeztet az érintett felekkel. A szakértő szerint a miniszterelnöknek több önkritikát kéne gyakorolnia, nem pedig letolnia az elnököt és az Ab-t.

Az, hogy a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra vonatkozó kérdést fel lehet-e egyáltalán tenni népszavazáson, már hónapok óta vita tárgyát képezi. A Fidesz szavazólapjainak érvényesítését ugyanis az Országos Választási Bizottság (OVB) első körben elutasította, mondván ezek a tételek befolyásolnák a költségvetést, így nem képezhetik az Alkotmány értelmében referendum tárgyát. Az Alkotmánybíróság azonban felülbírálta ezt a döntést. A probléma azonban még a taláros testületet is megosztotta: a 11 bíró közül hárman különvéleménnyel éltek.

Érvek és ellenérvek

Az OVB azzal utasította el a népszavazási ívek aláírását, hogy a kérdések a népszavazást követő év január elsejétől szüntetné meg a díjfizetést, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a hatályban lévő költségvetést módosítania kell a kormánynak. További kifogás volt, hogy a népszavazásról szóló hatályos rendelkezések alapján nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a referendum eredménye a törvényhozást, így ha az eredményes, burkolt formában az Alkotmány módosítását eredményezi.

Az Ab határozata szerint azonban a jövőbeli költségvetés nem tartozik a népszavazás tilalmi körébe, a burkolt alkotmánymódosítást pedig szintén nem találta megalapozottnak. A taláros testület megállapította, hogy az Alkotmányban szereplő tiltott tárgyköröket szorosan kell értelmezni, ez pedig csak a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt vonja ki a népszavazás alól. „A költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképp sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van” – áll az Ab indoklásában. Hozzáteszik: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye is érintheti a parlament mozgásterét, még nem teszi tiltottá annak megtartását.

Az Ab egyébként indoklásában ellenpéldát is hozott: a nyugdíjemelésre vonatkozó kérdést éppen azért utasították el, mert az eredményes szavazás a költségvetés megváltoztatását vonta volna maga után.

Különvélemény

Három alkotmánybíró, Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós azonban nem értett egyet sem a határozattal, sem pedig annak indoklásával. Bragyova szerint ugyanis a költségvetésről szóló törvény tartalmán mindazt érteni kell, ami a költségvetés bevételeinek és kiadásainak jogcímét érinti. „Minden költségvetési kiadás szükségszerűen a költségvetési törvényen alapszik, függetlenül attól, hogy az adott kiadási tétel abban konkrétan meg van-e nevezve” – áll a különvéleményben. Szerinte ugyanis a vizitdíj és a kórházi napidíj közvetlenül költségvetési bevételi jogcímet keletkeztet. Így a bevétel elmaradását az államnak vagy más forrásból kell fedeznie, vagy a kiadásokat kell csökkentenie, ami közvetlenül befolyásolja a költségvetést.

Bragyova András szerint a vizitdíj és a napidíj illetéknek tekinthetők, mivel megfizetésük egy szolgáltatás igénybevételének az előfeltétele. És mint ilyenek, tiltott körbe tartoznak, azaz nem lehet róluk népszavazást tartani.

Az állami feladatokat veszélyeztetheti?

Holló András és Lévay Miklós pedig azt is hangsúlyozták, hogy a tiltott tárgyak köre mind a költségvetési kiadások, mind a bevételek körére kiterjed, mind a hatályos, mind a jövőbeni költségvetések tartalmát illetően. „Az ügydöntő népszavazás eredményeként költségvetési bevételi források megszüntetése nemcsak a hatályos költségvetési törvény végrehajtását veszélyezteti, hanem az állami feladatok jövőbeni ellátását is” – figyelmeztet a két bíró különvéleménye.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.