Belföld

Kell-e főtér Budapestnek?

Jelenleg nincs Budapestnek főtere vagy főutcája, amely az egész város imázsát meghatározná. Ennek pótlását célozta meg többek között a Budapest Szíve program, amely új pesti korzót és a Városház téren egy központi teret képzelt el. A várhatóan jelentős forrásokat felemésztő tervekből azonban hiányoznak az új, egyedi gondolatok és koncepciók. Például nem alapoznak a dzsentrifikációra.

Egy város központja szimbolikusan is megjeleníti a várost; gondoljunk csak a Times Square-re New Yorkban, a Trafalgar Square-re Londonban vagy a Vörös térre Moszkvában. Néhány egyéb védjegyével együtt fogalmazza meg mentálisan a város képét, imázsát, mind lakói, mind az idelátogatók számára. E tényezők gazdasági-társadalmi életben betöltött szerepe, jelentőségének fölismerése az utóbbi idők egyik fontos fejleménye.

Látkép van, központ egyelőre nincs (Fotó: MTI) KÉPGALÉRIA

Látkép van, központ egyelőre nincs (Fotó: MTI) KÉPGALÉRIA

Míg védjegyekkel a főváros elég jól áll, Budapesten egyértelmű központról nem beszélhetünk: nincsen főtere vagy főutcája. Vannak rész-, vagy alközpontként működő környékei, mint a Nyugati pályaudvar környéke, a Moszkva tér és a Váci utca, de hiányzik egy olyan körzet, amely a reprezentáción túl széles spektrumú szolgáltatásaival betölthetné a központ funkcióját.

Történelmi és politikai tényezők miatt nincs főterünk

Budapest térszerkezetében is keresendő a központ hiányának oka, de inkább a gazdasági, történelmi, infrastrukturális és politikai tényezők okolhatóak. Valamikor Budapest főutcája szerepét a Kossuth Lajos utca–Rákóczi út töltött be, míg központi funkciókat az ötödik kerület látott el, leginkább a Ferenciek terétől északra elterülő részei – igaz, főtere a szó hagyományos értelmében a 19. század végi nagy átépítések óta nem volt. A motorizáció, az Erzsébet híd korábbinál jóval nagyobb áteresztőképességű megépítése kétszer három sávval 1964-ben, a villamos megszüntetése 1972-ben mind-mind hozzájárultak ahhoz a képhez, amelyet jelenleg a Kossuth Lajos utca–Rákóczi út mutat, bezárt vagy alacsony színvonalú boltjaival, lepusztult portáljaival.

Másrészt a gazdasági tevékenység zöme is a perifériára, például a Váci út térsége felé mozdult, míg a kereskedelmi tevékenység ennél is kijjebb költözött, jelentősebb csomópont nélkül hagyva a belvárost. A belső területek lakossága státusának romlása, e területek kiürülése már a hatvanas években megindult, s e folyamat a rendszerváltás után új erőre kapott.

Tervekben nincs hiány

Budapest vezetése mindezt az ezredfordulóra ismerte föl. A város által készíttetett számos koncepció, program és terv egyik hangsúlyos elemévé vált a belső területek újjáélesztésének témája. Ennek legújabb állomása a Budapest Szíve program, amely újraaktualizált változatáról részben a Városháza környékének főtérré való átalakítását tűzte ki célul.

Tervben nincsen hiány, s e koncepciók jórészt ugyanazon főbb vonalakon mozognak. Ennek oka az, hogy a fölismert problémakörök jobbára változatlanok. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy új gondolat, megközelítés már jó ideje nem jelenik meg: a megoldást a programok készítői láthatóan nagy ívű, valamilyen külső forrásból megvalósuló mentőövszerű, nyugati példákat felidéző megoldásban látják. Emellett kis szerepet kap a meglévő pozitív folyamatokra alapozó lassú, szisztematikus építkezés és az eredetiség, a folyamatok terelésére épülő hosszú távú, igaz kevésbé látványos városfejlesztési eljárás.

Nem cél egy újabb gödör

A tettekben viszont annál inkább lemaradás tapasztalható. A Városháza-projekt kapcsán széles körű előkészítést és egyetértést kívánnak a szervezők elérni, hogy egy esetleges vezetési irányváltás ne veszélyeztesse a projektet, mivel nem cél újabb gödör létrehozása.

A városfejlesztési tervek hangsúlyos része legalább tíz éve a kiskörúti villamosvonal fejlesztése, villamos visszahelyezése a Bajcsy-Zsilinszky útra, ami a legutóbbi, 2005-ös felújításakor az elfogadott koncepció ellenére sem történt meg.

—-Költséges, de szükséges beruházások—-

A Budapest Szíve program is a nagy, látványos és költséges beruházások bűvöletében mozog. A program része a pesti korzónak a Dunával való összekötésre épülő rehabilitálása, új pesti főutca kiépítése a Petőfi Sándor utca vonalában, és harmadikként a fent említett Városháza főtér vagy fórum kialakítása. Felsorolni is nehéz a szükséges költséges, zömmel közlekedési beruházásokat, amelyeket a program megkövetel.

Ám mindezek megvalósítása talán jelentősebb lenne, mint a XIX. század végén történt nagy belvárosi átalakítások. Akkor az Erzsébet híd pesti hídfőjének kialakítása adta az apropót, zömmel a közlekedés kialakításának céljával, a jelen fejlesztések zöme ezzel éppen ellenkezőleg, a közlekedési terhelés csökkentését irányozza elő a megközelítési lehetőségek jelentősebb változtatása nélkül. Így kerül elő az alagút ötlete a Kossuth Lajos utca alatt, a Károly körút forgalmának drasztikus visszafogása, vagy a Kecskeméti utca–Petőfi Sándor utca forgalommentesítése.

Budapest is az EU-forrásokban bízik

Nem nehéz belátni, hogy e program megvalósítása igénybe venné a fővárosnak a metróberuházás miatt amúgy igencsak szűkös forrásai többségét. De a város szívének és főterének kérdésköre csupán az egyik, habár jelentős szelete a jelenlegi gondoknak, gondolván itt az agglomerációval való viszonyra, a gazdasági térszerkezet átrendeződésére, az átmeneti övezet gyors társadalmi leromlására vagy a lakótelepek öregedésére.

A főváros e tekintetben, mint lassan minden kérdés tekintetében, az EU-források megérkeztében bízik, amelyek valódi funkciójának a hazai erőforrások kiegészítésének, és nem pótlásának kellene lennie. Másrészt forrásokat igyekszik magánoldalról is bevonni a program, leginkább mélygarázsépítés formájában, de a bemutatón elhangzott, hogy a Kossuth Lajos utcai alagút is önfinanszírozó valójában, hiszen az üzletek értéknövekedéséből a költségek megtérülnek.

Kérdések sora

Mindezen túl további alapvető megfontolások merülnek föl a létrehozni kívánt főtérrel, illetve főutcákkal kapcsolatban. Például létre lehet-e hozni mesterségesen, felsőbb, akár a legjobb szándékú elhatározással és tervezéssel központot és főteret ott, ahol ennek nincsen hagyománya? Az elmúlt fél évszázad tapasztalatai meglehetősen óvatossá teszik a megfigyelőt e tekintetben: a központ vagy főtér nagyon sok tényező finom összhangjára épülő egység, amely leginkább organikus módon alakul ki.

Ezen túl milyen kapcsolat jön létre a fejlesztések által érintett területek és a Kiskörút külső része között? Nem kellene-e inkább a meglévő, illetve meginduló folyamatokra támaszkodva, magánforrásokat bevonva integráltabb fejlesztést megcélozni teljesen új irány kijelölése helyett?

Átrendeződik a lakosság

A program alig alapoz a város belső részeiben megindult, és az utóbbi időben látványossá vált folyamatokra. A tágabb értelemben vett belváros, a Nagykörút vonalán túlnyúlóan is, erős lakossági átrendeződésen, dzsentrifikáción megy keresztül: egyre több közép- vagy felső középosztálybeli fiatal költözik be, átalakítva az igényeket és a gazdasági hátteret. Másrészt részben erre a hullámra támaszkodva a szó klasszikus értelmében vett áruházak keresnek alkalmas helyet a belvárosban üzleteik számára.

Kialakult a Fashion Street a Deák utcában, áruházak kerültek a Vörösmarty téri új épületbe, látványosan átalakult az Andrássy út, és a közelmúltban bejelentett fejlesztések jelentős része is a belvárost vagy annak közvetlen környezetét célozza meg. A további fejlesztéseket erősen gátolja a megfelelő nagyságú és elhelyezkedésű üzlethelyiségek hiánya. Ezek kialakításának elősegítésével, kis befektetéssel lehetne jelentős magánforrást bevonva egyes területek kereskedelmi újjáéledését elősegíteni nagyobb programok nélkül is.

(A szerző városszociológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikációs tanszékének adjunktusa)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.