A kőbányai kapitányságon 2006 szeptemberében történt rendőri bántalmazások ügyének első tárgyalási napján tavaly „egy dühös férfi” a tárgyalás berekesztése után, de még a tárgyalóteremben hamis tanúzással vádolta meg a másodrendű vádlottra terhelő vallomást tevőket. Később ugyanő a folyosón, majd a bíróság épülete előtt is több tanú jelenlétében azt fejtegette: nem vitatja a bántalmazások tényét, de szerinte a tanúk csak az őket ért sérelem miatt, bosszúvágyból vallottak a másodrendű vádlottra – számolt be az Index.
Azt is állította: „bennfentesként pontosan tudja, hogy kik voltak a rendőr tettesek, de a tárgyaláson nem ők ültek a vádlottak padján” – olvasható az Index cikkében. A lap állítása szerint a hamis tanúzással vádló személy egy ügyész, Varga Gergely, a Fővárosi Főügyészség szóvivője volt. Varga elismerte: ő „beszélgetett” a tanúkkal a szeptemberi tárgyalás után, ám szerinte “bennfentes állítások” nem hangzottak el, csupán magánbeszélgetésről volt szó, a tárgyaláson magánemberként volt jelen, a beszélgetéskor a magánvéleményét képviselte.
Ihász Sándor fővárosi főügyész Varga Gergelytől még csütörtökön igazoló jelentést kért és az esetleges fegyelmi felelősségének vizsgálata folyamatban van. A főügyész ugyanakkor hangsúlyozta: az internetes portál cikkében megjelölt tárgyalás hónapokkal ezelőtt, 2007. szeptember 27-én volt, ahol Varga Gergely magánszemélyként vett részt, úgy is nyilatkozott, nem pedig szóvivőként, pusztán a szakmai véleményét mondta el az ügyről.
Megkérdőjelezik az ügyészség szerepét
A politikai jobboldalhoz köthető Szabadság Kör választ és intézkedéseket vár a legfőbb ügyésztől az ügyben. “A hangfelvétel egyértelművé tette, hogy nem csupán a rendőrség és a kormány, de sajnos a Fővárosi Főügyészség szóvivője sem tesz meg mindent a 2006 szeptemberében és októberében történt, az emberi méltóságot és a szabadságjogokat súlyosan sértő brutális és törvénytelen rendőrségi intézkedéssorozat elkövetőinek felderítéséért” – olvasható a csoport csütörtökön kiadott nyilatkozatában.
A többek között Szájer József, Gál Kinga és Balog Zoltán által jegyzet dokumentum szerint a most nyilvánosságra került hangfelvétel tovább erősítette az aláírók kétségeit az ügyészségi eljárás szakszerűségével és elfogulatlanságával kapcsolatban.
Tisztázni kell a feladatkört
Az eset kirobbanását követően a legfőbb ügyész egy konferencián – az ügyet nem említve, még csak nem is utlava rá – hangsúlyozta: az ügyészség jövője szempontjából az lenne a kívánatos, ha egyszer és mindenkorra eldőlnének a szervezet alkotmányos helyzetével és feladatkörével kapcsolatos kérdések.
Kovács Tamás szerint „nem jelenthető ki egyszer s mindenkorra, hogy elültek a viták az ügyészség alkotmányos helyzetéről, illetve arról, hogy az ügyészségnek milyen funkciókat kellene ellátni”. A szakember emlékeztetett rá, a rendszerváltást követően több kormány is kísérletet tett arra, hogy az ügyészséget a végrehajtó hatalom alá rendelje, ám a változtatáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz végül egy alkalommal sem született meg a konszenzus.
Kovács Tamás szerint halaszthatatlanná vált az ügyészek etikai szabályainak rögzítése, s kívánatos lenne az ügyészségről szóló törvény újrakodifikálása is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
