Véleménye szerint a közép-kelet európai diktatúrák azért omlottak össze sorban, mert a névtelen, hétköznapi emberek felmondták az engedelmességét, új világot akartak építeni. Ezt a vágyat egészítette ki, hogy voltak olyan vezetők, akik belátták: a nemzet ügye elválaszthatatlan a szabadság és a demokrácia ügyétől.
A kormányfő ezek közé a politikusok közé sorolta többek között Gorbacsovot, Németh Miklóst és Horn Gyulát. Nagyszerű emberi bátorságnak és helytállásnak nevezte: képesek voltak arra, hogy túllépjenek évtizedes meggyőződésükön, hitükön, ami életük egyik legnehezebb konfliktusa lehetett.
Vágtunk (Fotó: MTI)
Magyarország világosan döntött, a két út, a táborhoz való hűség és a demokratizálódás útjának megnyitása között, az utóbbi mellett – hangoztatta.
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: ha szimbólumot kellene találnia, az egy torta lenne, mivel felnőttek lettünk, hiszen a határnyitástól egy másik határ, a schengeni megnyitásáig 18 év telik el.
Nehéz felnőttnek lenni, a szabadság eufóriával tölti el az embert, de a szabadsággal együtt járó felelősség terhe időnként politikusnak és átlagembernek is iszonytatóan nehéz – jelentette ki.
Kitért arra, voltak olyan szerencsés nemzetek, amelyeknek a demokratikus nemzetté váláshoz évszázadok álltak rendelkezésre, és a polgári autonómia illetve növekvő szabadság bázisán jött létre a demokratikus nemzetállam.
Mi ebben a régióban ezt fordítva tesszük meg: szabadok és demokratikus berendezkedésűek lettünk, most építjük mögé polgári felelősségből és szabadságból a hétköznapok világát – tette hozzá.
Franz Vranitzky volt osztrák kancellár, Hans-Dietrich Genscher, és Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI)
Köszönetet mondott Magyarországnak a német újraegyesítésben vállalt szerepéért Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter az ünnepi konferencián.
Genscher hangsúlyozta: Magyarország történelmi érdeme, hogy 1989. szeptember 10-én nyugati határa megnyitásával kiverte az első téglát a berlini falból, ami a legnehezebb feladat volt Németország újraegyesítésében. Az egykori német miniszter méltatta Németh Miklós akkori miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter szerepét, akik “a megfelelő időben megfelelő döntést hoztak”. Felidézte továbbá a német és a magyar nép második világháború utáni sorsának közös pontjait és emlékeztetett, hogy a német külpolitikában mindig egyetértés volt Magyarország támogatását, a Magyarországhoz való kötődést illetően.
Bátorság volt
Rita Süssmuth, a Bundestag volt elnöke is háláját fejezte ki a korabeli magyar vezetésnek, amelynek “különleges bátorságát” Németország soha nem felejti el.
Franz Vranitzky egykori osztrák kancellár beszédében hangsúlyozta, hogy az ünnepi megemlékezés a transzatlanti partnerkapcsolat nélkülözhetetlenségéről is szól, utalva ezzel az Egyesült Államoknak a ,89-es eseményekben betöltött szerepére.
A konferencia külföldi vendégei között a politikusokon kívül szót kaptak történészek, diplomaták és gazdasági szakemberek is, akik elemezték a 18 évvel ezelőtti eseményeket.
Közös ünnep 2009-ben
Hans-Dietrich Genscher a rendezvény szünetében az MTI-nek elmondta, hogy jó és tanulságos kezdeményezésnek tartja az ünnepi konferenciát, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők különféle megközelítésből idézhessék fel a határnyitás időszakát. A volt miniszter kiváló ötletnek tartotta azt a magyar javaslatot, hogy a határnyitás 2009-ben esedékes 20. évfordulóját Magyarország, Németország és Ausztria közös rendezvényen ünnepelje.
