Megszorítások is elképzelhetőek, ha nem sikerül lejjebb vinni az államadósságot a kívánt szint közelébe, és biztosan megérzik majd az emberek is, hogy ekkora a hiány – mondta a CIB Bank elemzője Bukovszki András, a Pénzcentrumnak, amikor arról kérdezték, milyen hatásai lehetnek a kétéves csúcsra érő államadósságnak. A Portfolio vezető elemzője, Madár István szerint azonban kár a vészharangokat kongatni, és akár a választások előtti osztogatást is előrébb hozhatja a kormány, ha úgy döntenek. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a magasabb kamatok lehetnek veszélyesek, a Raiffeisen vezető elemzője, Török Zoltán szerint pedig semmi meglepő nincs a magas államadósságban, de figyelni kell arra, hogy év végére mekkora lesz.
Ami a megszorításokat illeti, Bukovszki szerint amennyiben a kormány tartani akarja magát a már megemelt 4,5 százalékos hiánycélhoz, a legoptimistább forgatókönyv szerint is több százmilliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedésre lesz még szükség a korábban belengetett 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás mellett. Török szerint a költségvetést kiigazító intézkedések irányulhatnak a bevételek növelésére (adóemelések) és/vagy a kiadások csökkentésére, de dönthet úgy is a kormány, hogy nem avatkozik be a folyamatokba. Azt is hozzátette, hogy az átlagember szerinte legfeljebb akkor érzi majd meg a kiigazítást, ha a büdzsé elszenvedi az ütést. A lakosság szerinte mindezt közvetlenül nem érzi, azonban az esetleges költségvetési kiigazításnak valószínűleg volnának olyan következményei amelyek érintenék a lakosságot (vagy legalábbis bizonyos csoportjait, attól függően, milyenek a kiigazítások).
