Az energiapolitika kapcsán fontos megemlíteni, hogy az orosz észjárás különbözik a magyar észjárástól – fogalmazott Orbán Viktor utolsó felszólalóként az unió 50. születésnapjára rendezett fideszes konferencián. Az európai észjárás piaci alapon mozog, politikától független faktorokban gondolkodik, és a szereplők elfogadják a verseny szabályait.
Oroszország észjárása ezzel szemben nem piaci alapú, hanem állami, politikai természetű: a gazdasági életben is meghatározó az állami befolyás – mondta a pártelnök. Itt az átláthatóság nem akkora érték, ráadásul nem a verseny elfogadása jellemző, hanem a monopólium.
Orbán beszéde után Németh Zsolt éppen belekezdett az elköszönő beszédbe, amikor váratlanul Igor Szavolszkij orosz nagykövet lépett fel a pulpitusra és izgatott hangon a Fidesz elnökének címezte szavait. Európában csak piaci alapon lehet energiapolitikáról beszélni – mondta. Orbán elnök úrnak a belpolitika a legfontosabb, de figyelembe kell venni, hogy nem az orosz állam szállítja az olajat és a gázt, hanem vállalatok. Az olajtermelés 26 százalékban külföldi tőkén alapszik – hangsúlyozta.
„Ha abból indulunk ki, hogy más nyelven beszélünk, nem jutunk sehova” – fogalmazott a nagykövet. Hozzátette: az egyetlen megoldás a tárgyalás, de tárgyalás csak akkor van, ha megvan a kölcsönös bizalom. Ha egy vállalat bizonytalanságot érez, átmegy máshova: ez Oroszországnak nem politikai probléma.
„Az orosz gáz és olaj olcsóbb, mert itt a cső, nem kell ebből politikát csinálni” – fordult Szavolszkij egyenesen Orbánhoz. Az energiastratégia politikai ügy, de a piac az piac. „Megértettük egymást?” – zárta mondandóját Oroszország budapesti nagykövete.
Őt követően a litván nagykövet is szót kért, és felhívta kollégája figyelmét arra, hogy Oroszország vállalása ellenére nyolc hónapja nem szállít gázt Litvániába.
Ötven év siker
Orbán Viktor beszédében egyébként a párt európai politikájának pilléreit kívánta kifejteni. Véleménye szerint az Európai Unió jelenleg úgy tűnik, válságban van, ám hangsúlyozta: az 50 év a világtörténelem és a világpolitika egyik legsikeresebb vállalkozása, és ezen nem változtatnak a jelenlegi gondok. Orbán szerint két kiemelkedő vívmányt köszönhetünk az uniónak: a békét és a szociális piacgazdaságnak nevezhető új társadalmi-gazdasági modell. „A tartós béke régi európai álom” – méltatta az 50 esztendős uniót a Fidesz-MPSZ elnöke. Véleménye szerint a hosszú béke akadálya Európában éppen az volt, hogy a népek rossz békeszerződéseket kötöttek. Hozzátette: a II. világháború után felismerték: Európa győztesekre és vesztesekre osztását mindig vereségre ítélt nemzeteket fog eredményezni, és gyenge Európát.
A piacnak nincs helye az oktatásban és egészségügyben
Orbán a másik vívmányra rátérve elmondta, a szociális piacgazdaság az ellentétes a liberális piacgazdasággal: kimondta ugyanis, hogy az állam szerepét fenn kell tartani. Nem piacosítható az államigazgatás, a kultúra, az oktatás vagy az egészségügy, a szociális piacgazdaságban a piac itt nem alkalmazható. A társadalmasítás, a társadalmi kohéziót kell itt alkalmazni – fejtette ki Orbán. Hangsúlyozta: ezt a vívmányt nem szabad feladni, hanem hozzá kell igazítani a globalizáció kihívásaihoz.
Orbán Horvátországot is az unióban szeretné látni
Orbán szerint az elmúlt 15 év az unió sikertörténetén belül is egy sikerfejezet: utalt a maastrichti szerződésre, az euró bevezetésére, a 2004-es majd a romániai és bulgáriai bővítésre. A Fidesz elnöke egyértelműen kifejtette: Horvátország csatlakozása mellett állnak.
A bevándorlás ellen és a munka mellett
Az unió jelenlegi problémáira áttérve Orbán elsőként említette a demográfiai mutatókat. Kifejtette: a történelmi kihívás megoldásaként nem támogatják a bevándorlást, ám nem tartják járhatónak azt az utat sem, hogy a bevándorlás tekintetében minden tagállam saját útját járja. A Fidesz ezért az egységes bevándorláspolitikát támogatja az EU-n belül, véleménye szerint a családpolitikán keresztül lehet megoldást találni.
Martonyi szerint barátok kellenek
A pártelnökön kívül felszólalt még Martonyi János egykori külügyminiszter, Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, valamint Schöpflin György is. Martonyi kifejtette, véleménye szerint az Egyesült Államok kezd meggyengülni, Európa pedig az egyedüli kontinens, amely képes humanizálni a globalizmust. Ezt az állítást az utána felszólaló Schöpflin némileg enyhítette azzal, hogy van más modernizáció is az európain kívül. Martonyi szerint egyébként Magyarországnak barátokra van szüksége, akik segítenek, és vigyázó szemüket Magyarországra vetik, hogy figyeljék az emberi jogok alakulását.
