Belföld

Felelős nélküli a hibás móri ítélet?

Nem várható, hogy bárkit is felelősségre vonjanak a móri ügy eddigi – vélhetően hibás – ítéletei miatt. Az alkotmányjogász szerint ez így van rendjén, különben sérülne a bíróság függetlensége, más jogászok azonban úgy vélik, nem maradhat következmény nélkül egy ilyen rossz döntés.

Olvasóink szerint mindenki felelős

A FigyelőNet egy napig futó, nem reprezentatív szavazásának eredménye szerint olvasóink a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságot is felelősnek tartják. Az összesen 6763 voksoló 18, 2 százaléka szerint a rendőrök, 8,3 szerint az ügyészség, 8,8 szerint a bíróság tévedett, a szavazók 60,1 százaléka szerint azonban a fent felsoroltak közül valamennyien felelősek a téves ítéletért. 4,6 százalék azonban úgy véli, bárki hibázhat, így senki sem felelős. Egyik olvasónk a Bemondóban kifejtett véleménye szerint pedig azok a hibásak, akik nyoc ember életét kioltották.

A móri ügyben bekövetkezett fordulatok után megoszlanak a vélemények arról, kit terhel a felelősség azért, hogy olyan bűnökért ítélték el Kaiser Edét, amelyet feltehetően nem ő követett el. (Társa, Hajdú László ellen még csak vádat emeltek.)


Kolláth György alkotmányjogász szerint kizárt, hogy a nyolc halálos áldozatot követelő móri ügy bíráját – a jogi körökben az egyik legfelkészültebbnek tartott Varga Zoltán bírót – felelősségre vonják. „Ezzel csak a bírói függetlenség sérülne” – mondta Kolláth a FigyelőNetnek. Kérdésünkre, hogy megengedhető-e egy ilyen horderejű „hiba” felelősségre vonás nélkül, az alkotmányjogász úgy válaszolt, hogy a magyar bíróságok – az európai jogállamok rendszeréhez illeszkedve – mérlegeléssel hozzák meg a döntéseiket és a móri ügy kapcsán hozott rossz döntés nem egyenlő egy konkrét, tetten érhető hibával. „Jogi műhiba nem történt, a bíró az alapján döntött, amit elétártak, vagyis hozott anyagból kellett dolgoznia” – jegyezte meg Kolláth György, hozzátéve, hogy most azonban bebizonyosodott, hogy a kilencvenkilenc százalékos valószínűség nem egyenlő a százszázalékos bizonyossággal.


Nem osztja ezt a véleményt ugyanakkor Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára. A Tv2 hírműsorában nyilatkozó politikus szerint ugyanis az Mór tanulsága, hogy szigorúbb feltételekhez kell kötni a bíróvá válást.

Nincs felelős

„Az egész igazságszolgáltatás kritikáját jelenti az az érv, hogy a bírák hozott anyagból dolgoznak” – véli Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke. Szerinte minden rendszerben előfordulnak hibák, ám a mostani, helytelen jogerős ítélet a létező legsúlyosabb, amelyet egy bíró elkövethet. Mint lapunknak elmondta, nem véletlenül a bírák tévedhetősége az egyik legfőbb érv a halálbüntetés ellen, hiszen ha Magyarországon még érvényben lenne ez a büntetés, akkor vélhetően Kaiser Edét is halálra ítélték volna. Dénes úgy véli, elfogadhatatlan az az érvelés, hogy a móri ügy nyomozóit a társadalmi nyomás kényszerítette arra, hogy mielőbb elfogást produkáljanak. A TASZ elnöke szerint elgondolkodtató, hogy egy-egy hibás ítéletnek nincs felelőse, mert a rossz döntéseket a bírák hozzák, ám a kártérítést az ártatlanul börtönben töltött évekért az állam fizeti ki.

Kollektív felelősség?

Egy tavaly szeptemberi adat szerint 2006 első kilenc hónapjában összesen kilencvennégy esetben fizettek, összesen közel 190 millió forintot az ártatlanul börtönbe csukottaknak. Ebbe az adatba még nem számít bele az a negyvenötmillió forint, amelyet a bűntelenül hat évre bezárt Burka Ferenc és fia kapott kártérítésként. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint Kaisernak – amennyiben bebizonyosodik, hogy nem vett részt a móri mészárlásban – annak ellenére járna kártérítés, hogy a férfi a mostani ítélettől függetlenül is börtönben lenne más bűncselekmények miatt. „Az ember pszichéjére súlyosan hathat az a tudat, hogy életfogytiglan kell a börtönben ülni, márpedig Kaiser már jó ideje úgy tudja, ő már sosem hagyja el a börtönt. Ezt valahogy jóvá kell tenni” – állítja a jogász. Tóth úgy véli, nem indokolt a bíró egyszemélyi felelősségre vonása, hiszen az eljárásban résztvevő minden személy felelős a helytelen ítéletért. Ennek oka Tóth szerint az, hogy a magyar büntetőeljárások nagymértékben a nyomozati szakra támaszkodnak.

Ki, mennyit ér?

A Burkáéknak kialkudott kártérítés – amelyet nem bíróság ítélt meg, hanem a károsultak egyeztek meg az állammal – rekord a hazai jóvátételek között. Az esetek többségében ugyanis néhány százezer forintot adnak a börtönben töltött évekért. Mivel minden ártatlanul fogvatartott életkörülménye más, ezért nincs egységes tarifája a kártérítéseknek. A bírói gyakorlat szerint havonta nyolcvan-százhúszezer forintot kaphatott a rab a letöltött büntetésének megfelelően. Emlékezetes volt a kilencvenes években Pusoma Dénes ügye, aki két év két hónapot töltött olyan bűncselekményért börtönben, amelyet nem ő követett el. Hosszas időhúzás után végül is megítélték neki a kártérítést, ám a kifizetésre már nem került sor, mert Pusoma öngyilkos lett. Az eset miatt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a büntetőeljárási törvény két, a szabadságuktól alaptalanul megfosztott személyek kártalanítását tárgyaló rendelkezését.


Olvasóink szerint az esküdtszék is megoldás lehet


A FigyelőNet Bemondójába a témával kapcsolatban érkezett bejegyzések egy része szintén a bíróságot okolja a téves ítéletért. Mária, Budapestről például azt írta, hogy az igazságszolgáltatás több nagy hibával irritálja az egyszerű állampolgárokat. „Ezek közül az első, hogy amíg egy átlagember ügyét több évig ki sem tűzik, a politikusok csip-csup beszólásai miatti ügyeket pár héten belül tárgyalják. Ha nekik is kéne várni 4-5 évet, mindjárt másképp gondolkodnának az igazságszolgáltatás minőségéről. A másik az, hogy a gumi törvények nevetségesek, mert ugyanazokban a perekben más-más bíró másképp dönt, sokszor teljesen ellentétesen. Hiba az is, hogy senki nem kéri számon tőlük a lassú és rossz munkát. A versenyszférában ha hibázunk, azt saját kárunkra tesszük és felelősséggel tartozunk. Az államigazgatás pedig a mi adópénzünkből fizetve röhög a markába, mert semmiért nem felelnek” – véli olvasónk.


Gizi szerint talán az esküdtszék lehet a megoldás. „Így nem a bíró véleménye alapján döntenének emberi sorsokról. Akinek van összeköttetése az nyerő, a pórnép meg tűrje, amit ráosztanak. Nálunk lehet azért előzetesben valaki, mert bizony valaki feljelentette és hátha találnak bizonyítékot. Személyes tapasztalat.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.