A KEHI hat évét átfogó, decemberben lezárult ombudsmani vizsgálat eredménye szerint „miközben a közpénzek nyilvánosságát biztosító garanciák szélesedtek, a közpénzek felhasználását ellenőrző KEHI tevékenységét a közvélemény alig ismerheti meg”, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot sértő gyakorlat pedig szinte lehetetlenné teszi a közpénzeket ellenőrző szerv kontrollját.
Az információszabadságról, továbbá az állam- és a szolgálati titokról szóló törvények megteremtették a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog kereteit. Az üvegzsebtörvény pedig megszüntette annak a lehetőséget, hogy a közszféra szerveinek gazdálkodással kapcsolatos adatait szolgálati titokká minősítsék. 2003 óta az államháztartási szerveknek a közpénzeket érintő adataik egész sorát kell elektronikus úton közzétenniük.
Péterfalvi Attila ajánlásában felkérte a pénzügyminisztert, hogy kezdeményezze a KEHI-ről szóló kormányrendelet nyilvánosságot korlátozó paragrafusának hatályon kívül helyezését. A pénzügyminiszter a kifogásolt rendelkezés módosítására tett javaslatot.
A pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a KEHI belső ellenőrzési tevékenységet végez, ezért alkalmazható a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt „automatikus nyilvánosságkorlátozás”.
Péterfalvi Attila kérésére a KEHI elnöke elrendelte a szervezet szolgálati titokköri jegyzékének felülvizsgálatát, közölte, hogy a minisztériumi vezetők külföldi utazásaival kapcsolatos 2000-ben készült jelentés titokminősítésének érvényességi ideje lejárt. Emellett megszüntette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés minősítését, elrendelte az orosz államadósság rendezésével kapcsolatos 2003-ban készült vizsgálati jelentés titokminősítésének felülvizsgálatát, és intézkedett a KEHI vizsgálati jelentéseinek minősített, illetve minősített adatot nem tartalmazó részeinek elkülönítéséről.
„Az országos hatáskörű közigazgatási szervek között szinte egyedülálló módon a KEHI-nek nincs önálló internetes honlapja, jóllehet e szervre is vonatkozik a közérdekű adatok kérelem nélküli közzétételének kötelezettsége” – állapította meg az adatvédelmi biztos. A KEHI elnöke az ajánlás kézhezvételét követően intézkedett arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal honlapján a KEHI jogállásával és működésével kapcsolatos legfontosabb közérdekű adatok megjelenjenek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
