Belföld

Egyre magányosabbak a fiatalok

A fiatalok értékrendjét, közérzetét és kulturális szokásait is vizsgálta az Ifjúság 2004 kutatás. A fiatalokat megfigyelő felmérést bemutató sorozatunk első részében ennek a korosztálynak a kulturális fogyasztását mutatjuk be.

Az elmúlt hetekben hozták nyilvánosságra a fiatalok politikához, kultúrához, családhoz és társadalmi értékekhez való viszonyát vizsgáló Ifjúság 2004 elnevezésű tanulmányt. A kutatás célja az volt, hogy rögzítsék, milyen módon változtak az eltelt négy év alatt a fiatalok iskoláztatását, karrierjét, boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, s mindez hogyan tükröződik a 15-29 évesek értékrendjében és például szabadidejük eltöltésében.

Hasonló tanulmány négy éve készült először, Ifjúság 2000 néven. Akkor is nyolcezer fiatal válaszolt nagyjából azonos kérdésekre, így az egyes jelentések adatai jól összevethetőek.

Egyedül töltik a szabadidejüket

Az ICSSZEM meg akarja ismerni a fiatalokat

Az ifjúsági tárca közlése szerint azért végeztetnek, végeztetettek ilyen kutatásokat, hogy a szakértői háttérmunka, a kutatás eredményei beépülhessenek a kormányzati tevékenységbe, így az elemzéseket a készülő ifjúsági törvényben is felhasználják majd. “Az ifjúsági tárca jövő évi tervei közt kiemelt helyen szerepel, hogy változtasson ezen a helyzeten” – mondta Wagner Mária, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kommunikációs vezetője a FigyelőNetnek. Hozzátette, az Ifjúság 2004 kutatás egyik legfontosabb eredménye lehet, hogy – első ízben a magyar ifjúságkutatás történetében – a nagymintás, országos, reprezentatív kutatások segítségével nyomon követhetővé válnak a korosztályt érintő legfontosabb folyamatok. „Nagyon fontos, hogy lehetőség van a 2000-es adatokkal való összevetésre, mélyelemzések elvégzésére. Ezzel a lehetőséggel az ifjúsági tárca, más tárcákkal együttműködve, mindenképpen élni is fog” – mondta Wagner Mária.

A fiatalok kulturális fogyasztásában a művelődési szokások mellett a médiafogyasztást is vizsgálták, valamint azt, hogyan és kikkel töltik szabadidejüket. Utóbbi szempont azért is lényeges, mert szinte eltűnt a közösség a szabadidős tevékenységből. Az adatok szerint a fiatalok 73 százaléka hétköznapokon otthon vagy a kollégiumban tölti a szabadidejét. Hétvégén ez az arány csökken, de még így is a középiskolás korosztály fele marad otthon. Mindez a községekben lakó fiataloknál még magasabb – talán azért, mert a megkérdezett, községekben élő fiatalok 41 százaléka nem rendelkezik baráti körrel. A település nagyságával ez az arány csökken: a városokban a fiatalok 34 százaléka vallja ezt, míg a megyeszékhelyeken és a fővárosban 12, illetve 13 százaléknak nincsenek barátai.

Kevesebb könyv

A szabadidő eltöltését firtató kérdésekre nagyjából azonos válaszok érkeztek, mint négy éve. Hasonlóan a 2000-ben végzett felméréshez, a fiataloknak most is válaszolniuk kellett arra a kérdésre, hány könyvet olvasnak el egy évben, természetesen az iskolai tankönyveken kívül. A két eredmény nagyjából azonos: 8,9 könyv 2000-ben és 8,7 2004-ben. Nagyobb a változás a rendszeresen olvasók csoportjában. Ők korábban átlagosan 13,3 könyvet olvastak el, ez a szám azonban most alig haladja meg a tizet. Hogy a nők vagy a férfiak olvasnak-e többet, azt nem tudni, de az biztos, hogy a gyengébb nem tagjainak átlagosan huszonhéttel több könyv van a birtokában. A felmérés szerint egy átlagos fiatalnak 344 tagú könyvtára van, ugyanakkor a megkérdezettek 4 százaléka azt állítja, hogy egyetlen könyve sincs otthon.

A szakminisztérium szerint az olvasás visszaszorulásával kapcsolatos tendencia ugyan szembetűnő, de nem csak az ifjúsággal kapcsolatos, sokkal inkább egy olyan össztársadalmi folyamatot jelez, amely egész Európában jellemző. Viszont más vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos rétegekben nőtt az olvasók száma, vagy hogy “csak” ekkora csökkenés nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jónak számít.

Lemaradozó falusiak

A kultúrafogyasztás helyszíneit illetően látható, hogy nőtt a társadalom kettéosztottsága, s ez leginkább a főváros és a falvak ellentétében nyilvánul meg. A községekben élők a helyi diszkókat, bálokat és művelődési házakban szervezett programokat részesítik előnyben, míg a budapestieknél kialakult egy olyan réteg, amely kimondottan az úgynevezett elitkultúra helyeit látogatja: színházba, hangversenyre, múzeumba jár. Ráadásul a fővárosban lakók nagyobb rendszerességgel látogatják ezeket a helyeket, ami persze az intézményi ellátottsággal is összefügghet. A multiplex mozik elterjedését és népszerűségét jól mutatják a két kutatás eltérő adatai: 2000-ben kétszer annyi budapesti fiatal volt két hónapon belül moziban mint nem budapesti, míg 2004-re ez az arány már háromszorosára nőtt.

Nincs társ a kulturálódáshoz

A kulturális tevékenységek közötti választás, azok mélysége, intenzitása meg sem közelíti azt a mértéket, amire előzetesen számítottak a kutatást végző szakemberek. „A társaság, a közösség hiányzik, (…) csak itt-ott merül fel ennek igénye, véleményünk szerint szinte eltűnt az igényes társas cselekvés iránti vágy a fiatalok kulturális tevékenységéből.” – olvasható a gyorsjelentésben.

Mindezt alátámasztja az is, hogy a 15-29 évesek alig egytizede jár havonta legalább egyszer kávéházba vagy kocsmába, illetve zenés helyre. A különböző nyári zenés fesztiválokat, mint a Sziget vagy a Művészetek Völgye, ugyan többen látogatják, de nagy részük az értelmiség vagy a középosztály tagja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.