Elkezdődtek a tárcaközi egyeztetések a kényszervállalkozók helyzetének rendezéséről. Pénteken a pénzügyi tárcánál ült össze egyeztetésre a munkaügyi, az igazságügyi és a miniszterelnöki hivatal képviselője – értesült a Világgazdaság.
A moratórium meghosszabbításáért Pető Iván szabad demokrata képviselő nyújtott be javaslatot. Ebben Pető azt kérte, hogy immár harmadszor, újabb egy évre kapjanak haladékot azok a vállalatok, amelyek munkaviszonyt szerződéses viszonynak tüntetnek.
Magyarországon több éves gyakorlat néhány szakmában a munkaviszonyt – a járulékok és adóterhek mérséklése érdekében – vállalkozási szerződésként feltüntetni. Egyes becslések szerint egymillióra tehető azoknak a száma, akik vállalkozási szerződéseken keresztül keresik kenyerüket. Ezek a munkavállalók nem valós keresetüknek megfelelően fizetnek adót, és a jövedelmükhöz tartozó járulékokat sem fizetik meg. Vagyis az így kialakult helyzet több problémát is felvet. Így az adófizetés elmaradása miatt jelentős bevételkiesést szenved a költségvetés. Azonban azt ki lehet jelenteni, hogy a költségvetést az elmúlt tizenöt évben hozzáigazították a gyakorlathoz, míg a magánszemélyek magas nettó bérek mellett alacsony járulékfizetés mellett döntöttek, s rövid távú hasznukat maximalizálva nyugdíjas koruk ellenében. Továbbá az így alkalmazottakra nem terjednek ki a munkavállalókat védő jogszabályok.
A fennálló helyzet orvoslására adó és költségvetési szakemberek nem javasolják egy újfajta jogi intézmény, az önfoglalkoztatás bevezetését. Helyette inkább a valójában munkavállalóként dolgozó vállalkozók helyzetét kell rendezni.
A jogszabály megalkotása során figyelembe kell venni, hogy nem minden vállalkozási szerződés takar színlelt munkaszerződést – nyilatkozta a Napi gazdaságnak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. Szerinte csupán azokat a vállalkozási szerződéseket kell munkaszerződéssé átminősíteni, amelyek valóban költségcsökkentési szándékkal jöttek létre. Ehhez viszont olyan gyakorlati tényezőket is figyelembe kell venni, mint, hogy kinek az eszközén folyik a termelés, vagy mi szerepel a munkavégző névjegyén. De munkaviszonyra engedhet következtetni a szabadságolásra vonatkozó belső szabályozás, vagy az, hogy a vállalkozási szerződés fix díjas.
