Belföld

Gyorsjelentés 1.0 – Mozgalom a hálapénzmentes Magyarországért!

Új szerződésre van szükség orvos és beteg (ügyfél) közt, szolgáltatásközpontúvá kell tenni az ügyfél (páciens) és orvos viszonyát, és újra kell gondolni alapjaitól az egész társadalombiztosítási és finanszírozási rendszert. Felvetődött az a kérdés – nem először – hogy biztos-e, hogy elég az a (mennyi is?) százalék, amit egészségre költünk? Biztos-e, hogy minden lehetőséget kihasználtunk, ami az informatikában rejlik például a betegtájékoztatás terén? Beszélni kell az érdekeltségről, minőségbiztosításról, fogyasztói jogokról és az orvos-beteg kapcsolat új – újragondolt – koncepciójáról.

A hálapénz – még ha érzékeny és különleges terület is – végső soron fogyasztóvédelmi kérdés. (Egyúttal persze az orvosok és egészségügyi dolgozók érdekvédelmének a kérdése is, és bár ez utóbbi téma vizsgálata nem feladata ennek a fórumnak, a hozzászólások mégis értékes visszajelzést adhatnak a politikusok és döntéshozók számára.)

Fontos hangsúlyozni, hogy nem akarunk az orvosok zsebében turkálni. Jelenleg a jogszabályok megakadályozzák, hogy nyilvánosságra lehessen hozni konkrét orvosi beavatkozással kapcsolatos adatokat a másik fél (tehát az orvos) beleegyezése nélkül. Ezt tavaly állásfoglalásában az adatvédelmi biztos is megerősítette.

Ugyanakkor az oldalra írók véleménye szerint a betegnek joga van tudni, hogy milyen feltételekkel és mennyiért jut a szolgáltatáshoz. Szolgáltatásról, egészségügyi szolgáltatásról beszélünk! A hozzászólók úgy vélik, hogy ne legyen zsákbamacska, hogy mi mennyibe kerül, és a pénzéért cserébe mit kap a beteg.
(A tényekhez tartozik, hogy a néhai www.halapenz.hu honlapon is jobbára dicsérő bejegyzések szerepeltek, és minden rendben is lett volna, ha ezeket az adatokat nem adatbázisban tárolják – ugyanis adatbázis kezelésére nem mindenki jogosult.)

A jelenlegi hálapénz.hu oldalon nincs adatbázis, tehát nem tárol semmilyen információt, így jogszerű a működése! A fórumban jelenleg csaknem 6000 bejegyzés lehet, napi 20-30 ember folyamatosan ír magától, a látogatottság napi ezer–háromezer között ingadozik. Jelenleg 91 email címmel regisztrált tagunk van. (A fórum működtetését nem a www.halapenz.hu szerverén végezzük, hanem egy ingyenes szolgáltatónál.)

A látogatottsági adatokból kiderül, hogy kb. 10%-uk nyilvánít véleményt és 90% feltehetően azért jön, hogy megtudja: kinek mennyi pénzt kell majd adnia. Ez utóbbi igényt jelenleg a honlap nem tudja kielégíteni, de tervezem egy „zárt, közösségi fogyasztóvédelmi rendszer” létrehozását, amelynek működési elveit hamarosan bemutatjuk az adatvédelmi biztos úrnak. (Az erről szóló levelet mellékeljük a sajtó képviselőinek.) Az embereknek rengeteg tapasztalatuk van, amelyet egy zárt rendszer keretében kényelmesen, egyszerűen, ingyen megoszthatnának egymással. Nem csak azt – de természetesen azt is – hogy tudja-e valaki, mennyit szokás adni az adott kórházban XY-nak. Ez a zárt kommunikációs rendszer természetesen nem közterület, hanem „információs magánterület”, ahol a levéltitok szabályai vannak érvényben.
Ha ez megvalósul, akkor az új felületet heteken belül használatba vehetik a fórum tagjai, és megkérdezhetik egymástól például azt is, hogy ki mennyit adott egy szülésért és mit kapott érte cserébe.

A hosszú távú tervem egy új kommunikációs forma kialakítása. Az online-brainstorming, az internetes ötletbörze módszere még kevéssé ismert hazánkban (ld. az ezzel kapcsolatos mellékletben).

Ami a saját szerepemet illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy a fórum működésének alapjaiért, céljáért, az ötletgyűjtésért felelős mediátor szerepét vállaltam.

Több hozzászóló is beszámolt pozitív tapasztalatokról (ld. melléklet), olyan orvosokról, nővérekről, akik nem fogadtak el pénzt. Néhányan közülük maguk is írtak a fórumra. Sajnos ezek a „hétköznapi hősök” (orvosok, nővérek, mentősök, beteghordók, takarítók) nem szerepelnek a médiában. Pedig érdekes lenne, hogy vajon nekik mi az elképzelésük, ők miért döntöttek a hálapénz elutasítása mellett. Egy felmérés szerint az orvosok nyolcvan százaléka elítéli a hálapénzt, a többség mégis – és tulajdonképpen a jelenlegi megengedő szabályozás mellett teljes joggal – él a felkínált lehetőséggel és elfogadja azt. Rossz, a sötét politikai múltunkból itt maradt tünetről van szó. Itt is szükség lenne egy alapos „méregtelenítésre”, ami után egy egészségesebb rendszert lehet kialakítani.




A vélemények összefoglalása

1. Az orvosi fizetések rendezése
A velük szemben támasztott nagyfokú társadalmi elvárásoknak megfelelően az orvosok jobb fizetést érdemelnek. Kiemelt fontosságú az orvosok bérének rendezése, mert ezen a területen is többszörös a lemaradás az Európai Uniós átlaghoz képest.
A hálapénz adásának fő motívuma a hozzászólók nagy része szerint az, hogy – megfelelő és nyilvános minőségbiztosítás hiányában – a beteg a jó minőségű orvosi döntést és végrehajtást szeretné megvásárolni.
Az elfogadás motivációja nem más, mint a pénz általános hiánya. Az orvosok szerint addig nehéz lemondani a paraszolvenciáról, amíg az Egyesült Királyságban az orvosi fizetés háromszorosa, Franciaországban hatszorosa-hétszerese egy munkás fizetésének, szemben a magyarországi meglehetősen „kiegyenlített” viszonyokkal. A magyar orvosok tűrik fizetésük folyamatos romlását. Ezt próbálják kompenzálni a hálapénz elfogadásával.

2. Jogi szankcionálás
A fórumon hangsúlyosan megjelent az a felvetés, hogy szankcionálni, büntetni kellene a hálapénz adását és elfogadását egyaránt. A hozzászólok véleménye szerint a következetesen súlyos büntetésnek az orvost és a beteget egyformán kellene érintenie. Ám szerintük is különbséget kell tenni az előre kialkudott paraszolvencia és a hála jeleként utólag adott anyagiak között. Büntetőpert vonjon maga után, ha egy orvos a beteg életét, egészségét veszélyezteti azzal, hogy – a hálapénz hiánya miatt – késlelteteti a beavatkozást vagy nem megfelelő kezelést ad.
A fórum résztvevői aggályosnak tartják, hogy az állam, ahelyett, hogy felszámolná a paraszolvenciát, inkább bevételi forrást lát benne, és meg akarja adóztatni azt.

3. Differenciált egészségügyi szolgáltatások
Az ingyenes egészségügyi ellátás – vitathatatlan előnyei mellett – egészségünk védelmének elhanyagolására ösztönöz. „Miért vigyáznánk magunkra, úgyis meggyógyítanak!”
A fórum hozzászólói egyetértettek abban, hogy az egészségügyi szolgáltatások differenciálása ugyancsak hozzájárulna a hálapénz felszámolásához. Felvetődött a belga biztosítási rendszer adoptálásának lehetősége. Ehhez elsősorban az alapellátás rendszerének következetes meghatározására lenne szükség. Ketté kellene választani azt az egészségügyi ellátást, amely alanyi jogon jár mindenkinek, és azt, amiért fizetni kell.
Ez természetesen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár reformját is feltételezi. Megfelelő egészségbiztosítás bevezetésével az emberek által befizetett járulékokat személyre szabottan kellene nyilvántartani, ezáltal az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokról és ellenértékükről a betegek kvázi számlakivonatokhoz jutnának. Az alapellátás részét nem képező többletszolgáltatásokért pedig külön fizetne a páciens. Ez egyúttal hozzájárulna a rendszer átláthatóságához is.

4. Új források bevonása az egészségügyi finanszírozásba
A fórum hozzászólói a jelenleg fennálló egészségbiztosítási rendszer hibájaként említik, hogy gyakorlatilag a lakosság egyharmadának járulékai fedezik a teljes népesség biztosítását.
A hazai egészségügy helyzetének javításához – a struktúra átalakításán túl – új források bevonására is szükség van. Felvetődött az egészségkárosító termékek jövedéki adójának, valamint a fogyasztási adók beépítése az egészségügyi finanszírozás rendszerébe.
A magántőke bevonását a beruházások, szolgáltatásfejlesztés terén látják indokoltnak a fórumozók, és zabad utat adnának alternatív egészségbiztosítók megjelenésének is.
Az állami források centralizáltabb kezelése pedig a hatékonyság növekedését eredményezné.

5. Az orvosok jogállásáról szóló törvény elfogadása
A Magyar Orvosi Kamara által kidolgozott és szakmailag is megalapozott törvényjavaslat mielőbbi elfogadása alapvető a paraszolvencia eltörléséhez. Ezzel rendeződne az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásával kapcsolatos jelenlegi formájában elavult helyezet. A fórum hozzászólóinak véleménye szerint az úgynevezett szabadfoglalkozású orvos státusz bevezetése jelentene „forradalmi” változást a hazai egészségügyben, illetve az, ha az orvos és az Országos Egészségügyi Pénztár között közvetlen szerződéskötésre volna lehetőség, így lényegében a szakember díjazásáról közvetlenül az OEP gondoskodna.

6. Megelőzés
Az egészségügy hatékony működésének, a költségek csökkentésének előfeltétele az infrastruktúra, a szakembergárda tehermentesítése. Ezt pedig az állampolgárok életminőségének javításával lehetne elérni. A kormányzatnak támogatnia kellene a prevenciós programokat, beleértve egyebek mellett a környezetvédelmi és munkaegészségügyi beruházásokat, valamint – kiemelten – a mentálhigiénés problémák megelőzését is. Ugyancsak támogatásra érdemesek a civil kezdeményezésű önsegítő mozgalmak.


Szemelvények a fórumról



A honlapra érkezett hozzászólásokból kiderül, hogy az emberek szerint a kormányzat tehet a legtöbbet (közvetlenül és közvetve) a hálapénz megszüntetése érdekében.

1. A kormányzat (OEP, minisztérium, APEH, Parlament) lehetséges intézkedései:

Európa kinyílása rá fogja kényszeríteni a változásra a rendszert, különben hamarosan itt maradunk orvos nélkül. Az orvosok kivándorlása hosszú távon súlyos minőségromláshoz vezethet, mivel a fiatalabb generációban ötből négy külföldre akar menni! A várható orvoshiányt súlyosbítja, hogy a pálya már most is „elöregedett”, és a következö 5-10 évben sokan fognak nyugdíba menni.

Az ambulánsan is ellátható betegek ne kerüljenek kórházba. Ki kell építeni az ún. nappali kórházak rendszerét – véli „Salto”. – „Rehabilitációs nappali kórházak lehetnének: stroke utáni torna, logopédia, nappali ápolás, traumatológiai utókezelések, reuma terápia céljára.”

Készüljön el egy minden háziorvosra, szakorvosra, kórházi orvosra kiterjedő online információs hálózat, amelyben minden orvos láthatja, hogy a beteg eddig milyen betegségeken ment keresztül, és mire milyen kezelést adtak, adnak jelenleg is neki – így elkerülhető lenne a párhuzamos terápia, a felesleges vizsgálat és az egyszerre több helyen végzett kezelés. Hatékonyabb lehetne az ellátás, kevesebb pénzből is kijönne a kassza, a maradékot más célokra lehet fordítani. A rendszerbe a gyógyszertárak is beletartoznának, hiszen a beteg gyakran vált ki duplán (de más néven) felírt gyógyszert – írták „Béla” és „Salto” nevű hozzászólóink.

Átláthatóvá és ellenőrizhetővé kell tenni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba (OEP) befizetett pénzek összegét és azok felhasználását. Az egészségkárosító termékek jövedéki adójából az E-alapnak legyen bevétele – javasolta „Collin”.

Ugyanakkor – többek vélemények szerint – természetesen az egészségügyre fordított pénzt is növelni kell.
Ismételten 50%-os béremelés, majd 6–8 évre elosztva egy lassabb fokozatos előrelátható bérfejlesztés kell, a nővéreket sem kihagyva. A bérrendezés legyen differenciált és diszkriminációval, illetve erősödő szankciókkal tiltani kell a paraszolvencia elfogadását – javasolta „Aranytyúk”. Hozzátette, hogy „javítani kellene az egészségügyben dolgozók kommunikációját is”.

Meg kell tartani az egészségügyi rendszer nagy részét állami tulajdonban, de támogatni kell új magánkórházak építését – vélik a hozzászólók. Támogatják a magánbiztosítók térnyerését a finanszírozásban, de nem támogatják az egészségügyi intézmények magánosítását.
„Béla” szerint „vissza kell szorítani az egészségügy piacosítását, mert a piac szabályai (az, hogy sok beteg legyen, akiért pénzt lehet kérni) és az orvos alapvető célja, tehát a gyógyítás, egymásnak szöges ellentéte.”

Legyen leírható az orvosok adójából, ha a kiégés elkerülése érdekében pihenni mennek, illetve sporttevékenységet végeznek. „Az orvos, a nővér hét évente egyszer, egy éves fizetett szabadságot kapjon regenerálódásra!” – mondja „Salto”.

„Kormányrendeletben foglalt feltételekkel – az OEP bevonásával – legyen köthető olyan szerződés is, amely szerint az orvos díjazásáról, az egészségügyi szolgáltató teljesítményigazolása alapján közvetlenül az OEP gondoskodik. Ez esetben is figyelembe kell venni az érvényes éves díjtáblázatban foglalt minimum díjtételeket és a szerződést előzetesen be kell mutatni a Magyar Orvosi Kamarának.” – írta „Athos”.

Az egészségügyi dolgozók ne fizessenek egészségügyi járulékot, és bizonyos ideig kapják ingyen a szükséges gyógyszereiket – mondja „Collin”.

2. A betegek a következőképpen avatkozhatnának bele a rendszerbe – vélik a hozzászólók:

Legyenek tájékozottabbak egészségükről, betegségeikről, a kezelésekről. A Mindentudás Egyeteméhez hasonló ismeretterjesztést tartaná erre alkalmasnak „Andromeda”.

Az adó és járuléktörvények betartását, a csalók megbüntetését is fontosnak tartják, illetve azt is, hogy ha valaki nem fizet járulékot, akkor ne kapjon ellátást. Ezt ellenőrizni is lehessen – javasolja „Collin”. Legyen büntethető a beteg, ha párhuzamosan próbál több egyforma kezelést igénybe venni, illetve tudtában van, hogy felesleges gyógyszert vált ki a TB terhére – véli „Béla”.

Lehetővé kell tenni, hogy a páciensek bónuszt adhassanak annak az orvosnak, akinek a kezelésével elégedettek, és ennek alapján az OEP fizessen jutalmat az egészségügyi dolgozónak – javasolta „Andromeda” –, továbbá azt is meg kell oldani, hogy negatív visszajelzést is adhasson a beteg az orvosáról.
Legyen nyilvános, hogy milyen minőségű munkát végez az orvos – hasonlóan a kórházak gyógyítási paramétereihez.
Vezessék be, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz csak plusz pénz befizetésével férhet hozzá a páciens – javasolja „Collin”.


3. A hálapénz megszüntetésében az orvosok közreműködését érintő javaslatok:

Az orvos legyen érdekelt abban, hogy a polgárok ne betegedjenek meg, hanem egészségesek maradjanak, és ha megbetegedtek, minél hamarabb gyógyuljanak is meg – mondta „Andromeda” aki „No Para”, tehát paraszolvenciát elutasító mozgalom elindítását sürgette. Az ötlet szerint lyan orvosok, akik – bár megtehetnék – mégsem fogadnak el hálapénzt, „No Para” feliratú jelvényt viselhetnének.
(Az ötletet azonnal elutasította a többség, és személyesen én sem vagyok híve semmilyen jelvényviselésnek. Ugyanakkor egy gyors szavazás azt jelezte, hogy még a lehetetlen ötleteket is értékeli a fogyasztó, „csak történjen már végre valami” az egészségügyi ellátás megújítása ügyében.

Egy javaslat szerint „No para” jelvényt hordhatnának azok, aki nem fogadnak el hálapénzt a betegektől.
Ön szerint van-e értelme a megkülönböztetésnek?
Nincs, valamilyen indokkal mindig elkérik a pénzt. 300 9.6 %
A többi orvos kiközösítené őket. 604 19.3 %
Nem kell jelvény, egyszerűen ne fogadjanak el pénz. 1059 33.9 %
Meg kell próbálni, hátha ez működne. 1160 37.1 %

Összesen: 3123



Legyen olyan nyílt fórum is, ahol az orvosok panaszkodhatnak a betegekre – tették még hozzá a fórum legaktívabb tagjai.

„Eszembe jutott a régi kínai orvosi gyakorlat: az orvost akkor fizették az emberek, ha egészségesek voltak, nem akkor, amikor megbetegedtek. A megelőzésre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani szerintem, és az orvosokat is ebben érdekeltté tenni, az egész rendszert meg kellene reformálni” – írta az egyik hozzászóló.

Igaza van. Folytatnunk kell a közös gondolkodás, mégpedig a következő kérdéssel:

Mit kell tennünk annak érdekében, hogy betegek és orvosok között új – hálapénztől mentes – társadalmi szerződés szülessen Magyarországon?

Mettől meddig: 2005. március 18 – 2005. április 15.
Értékelés, és a Gyorsjelentés 2.0 összeállítása: 2005. április 30-ig.
Megjelenik a neten: 2005 április 29-jén, 9,00 órakor.




Címkék: Hírforrás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.