Szokatlan harmóniában zajlott kedden a portfolio.hu forintárfolyamról tartott konferenciája. A felszólalók nagy része egyetértett abban, hogy a forint felülértékelt, s jelentős korrekciót sem tartottak kizártnak. A kormányzat részéről gyengébb árfolyamot tartanak szükségesnek, de a külföldi elemzők is egy 260 forint körüli eurókurzust prognosztizáltak.
A disputát indító Draskovics Tibor pénzügyminiszter a jegybank óvatos kamatpolitikáját kárhoztatta a forint jelenlegi árfolyamáért, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi izmos nemzeti valuta nem tesz jót az ország versenyképességének. Szerinte a gazdasági növekedéshez egy stabil, egyensúlyi – bár közelebbről nem részletezett – árfolyamra van szükség. A főpénzügyér szerint a jegybank túl szigorú monetáris kondíciókat tart fenn az inflációs céljaihoz képest, ezért a jelenlegi forint/euró árfolyam a fundamentálisan indokoltnál erősebb, ami károsan befolyásolja a versenyképességet.
Nem lesz választási költségvetés
|
Az idei költségvetés szigorú és következetesen igazodik a kormány által beadott konvergencia programhoz, de a 2006-os büdzsé is ezt a szemléletet tükrözi majd – fogadkozott Draskovics. Így az inkább lesz egyensúlyra törekvő, mintsem egy választási költségvetés.
A fiskális politika nem kíván árfolyamcélt megjelölni, ugyanakkor biztos, hogy a gazdaság számára a jelenleginél gyengébb árfolyam lenne optimális, mivel a számítások szerint a jelenlegi erősebb, mint az egyensúlyi árfolyam – mondta Kovács Álmos, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. Hozzátette azt is, hogy az utóbbit nem csak az euró/forint nominális árfolyama határozza meg, hiszen abban szerepet játszik a termelékenység, a bérek és a költségvetési hiány alakulása is.
A nyerő monetáris politika
A jegybank dicshimnuszát zengte el ezt követően Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Azonban azt ő is elismerte, hogy a jegybanknak – összehasonlítva például a pénzügyi tárcával – könnyebb dolga van, hiszen csupán egyetlen célt kell szeme előtt tartani.
Szerinte azért volt, és még jelenleg is van szükség a jegybank óvatos kamatpolitikájára, mert az évekkel ezelőtt megrendült befektetői bizalom nehezen áll helyre: ennek ellenére szerinte a monetáris politika nem nyomja agyon a magyar gazdaságot. Ezt a statisztikai hivatal exportadatai is jelzik, melyek szerint Magyarország 1995-től minden évben tudta növelni piaci részesedését saját exportpiacain.
Szerinte a folyó fizetési mérleg hiánya magas, de ez általában jellemző a felzárkózó országokra, ugyanez volt a helyzet Portugáliában is. Ugyanakkor a probléma nem annyira a folyó fizetési mérleg deficitjének nagysága, sokkal inkább annak finanszírozási szerkezete. Vagyis, ha egy ország folyó fizetési hiánya magas, akkor az azt jelenti, hogy a gazdaság a külső egyensúly szempontjából sérülékeny. Ezt a kockázatot viszont magas lakossági eladósodás mellett csak az államháztartási deficit következetes csökkentésével lehet mérsékelni.
Nem kell mellébeszélni
Kicsit másként vélekedik a kialakult helyzetről Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. Vezérigazgatója, aki szerint „kár mellébeszélni, […] versenyképesség-romlás van, ez mutatkozik a beruházásokban, a piacvesztésben és a munkahelyek elvesztésében is”. Szerinte a forint nagyon erős, és miközben néha annak euróhoz viszonyított árfolyama korrigál, nem szabad elfelejteni, hogy a magyar cégek jelentős része dollár alapú piacra exportál. Ezeken a piacokon pedig nem versenyképesek az erős forint mellett gazdálkodó cégek. Ezt szemléltetendő Bogsch elmondta, hogy míg 2001-ben átlagosan 287 forintba került egy dollár, addig 2003-ban már csak 224, 2004-ben pedig évi átlagban 203 forintot kellett fizetni érte. Idén további, mintegy 30 forintos dollárgyengülés, illetve forinterősödés várható. (Bár a forint/dollár kurzus alakulása leginkább a dollár euróval szembeni gyengülésével magyarázható.)
Bogsch megítélése szerint egész ágazatokat érint negatívan az erős nemzeti valuta. A forint jelenlegi árfolyama különösen kedvezőtlen a termelő cégek számára. Például az egyébként nagyrészt külföldre gyártó Rába Rt. 40 milliárd forintos éves árbevétele mellett üzemi szinten mintegy 4 milliárd forint veszteséget halmozott fel, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 6,2 milliárd forintos évi árbevétel mellett, minimális, összesen 53 millió forintos nyereséget ért el, de jelentős veszteségek érték a Magyar Szállodaszövetség cégeit is az erős forint miatt – mondta a Richter vezére.