Belföld

Gyengébb forintot!

A forint túlértékelt, s mindenképpen szükség van korrekcióra, bár ennek mértékéről kisebb viták vannak – summázható a portfolio.hu keddi, a forintról tartott konferenciája. Az árfolyam euróhoz és dollárhoz viszonyított leértékelődése versenyképessé tenné a gazdaságot.

Szokatlan harmóniában zajlott kedden a portfolio.hu forintárfolyamról tartott konferenciája. A felszólalók nagy része egyetértett abban, hogy a forint felülértékelt, s jelentős korrekciót sem tartottak kizártnak. A kormányzat részéről gyengébb árfolyamot tartanak szükségesnek, de a külföldi elemzők is egy 260 forint körüli eurókurzust prognosztizáltak.


A disputát indító Draskovics Tibor pénzügyminiszter a jegybank óvatos kamatpolitikáját kárhoztatta a forint jelenlegi árfolyamáért, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi izmos nemzeti valuta nem tesz jót az ország versenyképességének. Szerinte a gazdasági növekedéshez egy stabil, egyensúlyi – bár közelebbről nem részletezett – árfolyamra van szükség. A főpénzügyér szerint a jegybank túl szigorú monetáris kondíciókat tart fenn az inflációs céljaihoz képest, ezért a jelenlegi forint/euró árfolyam a fundamentálisan indokoltnál erősebb, ami károsan befolyásolja a versenyképességet.


Nem lesz választási költségvetés








Gyengébb forintot!
A régió gazdaságában járatos külföldi elemzők felszólalásaikban a monetáris politika hitelességét, valamint a fiskális politika megbízhatatlanságát emelték ki. Charles Robertson, az ING közgazdásza szerint a jegybank jelenlegi politikája biztosan folytatódik. Ugyan az új jegybanktanácstagok változást hozhatnak, de törés legközelebb akkor valószínű, amikor 2007-ben lejár a jelenlegi elnök, Járai Zsigmond mandátuma. Az egyensúlyi helyzetről szólva Roberstson annak – az adott környezetben kirívó – véleményének adott hangot, hogy az euró egyensúlyi árfolyama akár 243 forint is lehetne, ehhez viszont sokkal stabilabb fundamentumú gazdaságra van szükség. Azonban fontos kérdés, hogy az ERM2 közeledtével az EU nem követeli-e meg – mint tette például Görögország esetében – a forint leértékelését? A jelenlegi alapok azonban egy 260-265 forintos árfolyamot vetítenek elő, mint egyensúlyi pontot. Hasonlóan vélekedett Lars Christensen, a Danke Bank elemzője is, aki szerint 260 forintig mérséklődhet a forint árfolyama. Ennél jelentősebb gyengülés esetleg jegybanki beavatkozásra adna okot, bár ezt explicite nem mondták ki az elemzők.


Ugyan a fiskális politikának érdekében áll a stabil árfolyam, de egyéb céljait is teljesíteni kell, ezért nincs könnyű helyzetben. Így érdeke a gazdasági növekedés, és annak jó szerkezete, ugyanakkor ennek a növekedésnek kedvező feltételek között kell megtörténnie. Vagyis javítani kell a jelenlegi egyensúlytalansági helyzeten, aminek oka a költségvetés túlköltekezése, valamint, hogy erősen lecsökkentek a lakossági megtakarítások. Mivel ez utóbbiak hirtelen megugrására továbbra sem lehet számítani, a büdzsé rendbetételének útja a költekezés visszafogása.


Az idei költségvetés szigorú és következetesen igazodik a kormány által beadott konvergencia programhoz, de a 2006-os büdzsé is ezt a szemléletet tükrözi majd – fogadkozott Draskovics. Így az inkább lesz egyensúlyra törekvő, mintsem egy választási költségvetés.


A fiskális politika nem kíván árfolyamcélt megjelölni, ugyanakkor biztos, hogy a gazdaság számára a jelenleginél gyengébb árfolyam lenne optimális, mivel a számítások szerint a jelenlegi erősebb, mint az egyensúlyi árfolyam – mondta Kovács Álmos, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. Hozzátette azt is, hogy az utóbbit nem csak az euró/forint nominális árfolyama határozza meg, hiszen abban szerepet játszik a termelékenység, a bérek és a költségvetési hiány alakulása is.


A nyerő monetáris politika


A jegybank dicshimnuszát zengte el ezt követően Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Azonban azt ő is elismerte, hogy a jegybanknak – összehasonlítva például a pénzügyi tárcával – könnyebb dolga van, hiszen csupán egyetlen célt kell szeme előtt tartani.


Szerinte azért volt, és még jelenleg is van szükség a jegybank óvatos kamatpolitikájára, mert az évekkel ezelőtt megrendült befektetői bizalom nehezen áll helyre: ennek ellenére szerinte a monetáris politika nem nyomja agyon a magyar gazdaságot. Ezt a statisztikai hivatal exportadatai is jelzik, melyek szerint Magyarország 1995-től minden évben tudta növelni piaci részesedését saját exportpiacain.


Szerinte a folyó fizetési mérleg hiánya magas, de ez általában jellemző a felzárkózó országokra, ugyanez volt a helyzet Portugáliában is. Ugyanakkor a probléma nem annyira a folyó fizetési mérleg deficitjének nagysága, sokkal inkább annak finanszírozási szerkezete. Vagyis, ha egy ország folyó fizetési hiánya magas, akkor az azt jelenti, hogy a gazdaság a külső egyensúly szempontjából sérülékeny. Ezt a kockázatot viszont magas lakossági eladósodás mellett csak az államháztartási deficit következetes csökkentésével lehet mérsékelni.


Nem kell mellébeszélni


Kicsit másként vélekedik a kialakult helyzetről Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. Vezérigazgatója, aki szerint „kár mellébeszélni, […] versenyképesség-romlás van, ez mutatkozik a beruházásokban, a piacvesztésben és a munkahelyek elvesztésében is”. Szerinte a forint nagyon erős, és miközben néha annak euróhoz viszonyított árfolyama korrigál, nem szabad elfelejteni, hogy a magyar cégek jelentős része dollár alapú piacra exportál. Ezeken a piacokon pedig nem versenyképesek az erős forint mellett gazdálkodó cégek. Ezt szemléltetendő Bogsch elmondta, hogy míg 2001-ben átlagosan 287 forintba került egy dollár, addig 2003-ban már csak 224, 2004-ben pedig évi átlagban 203 forintot kellett fizetni érte. Idén további, mintegy 30 forintos dollárgyengülés, illetve forinterősödés várható. (Bár a forint/dollár kurzus alakulása leginkább a dollár euróval szembeni gyengülésével magyarázható.)


Bogsch megítélése szerint egész ágazatokat érint negatívan az erős nemzeti valuta. A forint jelenlegi árfolyama különösen kedvezőtlen a termelő cégek számára. Például az egyébként nagyrészt külföldre gyártó Rába Rt. 40 milliárd forintos éves árbevétele mellett üzemi szinten mintegy 4 milliárd forint veszteséget halmozott fel, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 6,2 milliárd forintos évi árbevétel mellett, minimális, összesen 53 millió forintos nyereséget ért el, de jelentős veszteségek érték a Magyar Szállodaszövetség cégeit is az erős forint miatt – mondta a Richter vezére.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik