Járai megakadályozhatja az MT bővülését

Járai nem tartja törvényesnek a leendő Monetáris Tanács-tagok jelölési folyamatát, mivel a miniszterelnök erről nem kérte ki előzetesen a véleményét.

Ezért az MNB álláspontja szerint újra kell indítani a jelölési procedúrát. Járai ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek levélben is megírta, amikor Gyurcsány a jelöltekről alkotott jegybankelnöki véleményt kérte.

A kormány nem érti Járait “A miniszterelnök törvényesen járt el és függetlenül Járai úr nyilatkozatától, nem látjuk törvényes akadályát annak, hogy a köztársasági elnök kinevezze a Monetáris Tanács új tagjait” – mondta Batiz András kormányszóvivő az MTI-nek hétfő este. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen abban a tekintetben, hogy a miniszterelnöknek szóban vagy írásban kell kikérnie a jegybank-elnök véleményét a jelöltekről. Batiz közölte: a miniszterelnök kikérte Járai Zsigmond véleményét a jelölés előtt, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnöki Hivatal közötti megállapodás alapján azonban arra kérte Járai Zsigmondot, hogy ezt erősítse írásban is. Ezek alapján a kormány úgy látja, hogy törvényességi akadály nem merülhet fel. Nem lehet akadálya annak, hogy a Monetáris Tanács új tagjait kinevezze a köztársasági elnök – tette hozzá a szóvivő. Ezek alapján Batiz közölte, hogy várják Járai Zsigmond levelének megérkezését, miután továbbra is a törvényes keretek között folytatják az eljárást. Úgy vélik, nem lehet akadálya annak, hogy a köztársasági elnök kinevezze őket. “A miniszterelnök maximálisan a törvényes keretek között járt el. Nagyon furcsának tartjuk, hogy a jegybank-elnök nem kívánja írásban megerősíteni azt, amit egyszer már szóban elmondott” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Járai Zsigmond szerint a jogszabályt betű szerint véve nincsenek igazi jelöltek. “Akkor lehet valaki jelölt a Monetáris Tanácsba, ha a miniszterelnök a jegybank-elnök véleményének előzetes kikérésével jelöli a személyeket” – idézte a jogszabály szövegét Járai.

“Az MNB álláspontja az, hogy a tagok jelölésével meg kellene várni az Alkotmánybíróság döntését az ezzel kapcsolatos képviselői indítványról, és csak ezt követően lehetne elindítani az újabb jelölést” – mondta.

Ezzel Járai megakadályozhatja a Monetáris Tanács bővítését, ugyanis az államfő csak akkor nevezheti ki az új tagokat, ha azok bírják a jegybankelnök támogatását. A kormány kezében egyelőre nincs olyan eszköz amivel felléphetne Járai ellen.

Jegybank-saga

Mivel sokaknak nem tetszett az MNB monetáris politikája, így tavaly folytatódott, a politikai felhangokkal fűszerezett támadás Járai Zsigmond jegybankelnök ellen. Az előző kormányban pénzügyminiszteri posztot betöltő Járait azzal vádolták, hogy politikailag elfogult, és ezért tartja ilyen erősen a forintot.

Az év eleji szórványos tüzelések után szeptemberben újult erővel indultak meg az ellene intézett támadások, s már ekkor több helyről lehetett olyan pletykát hallani, hogy valamilyen trükkel, esetleg a jegybanktörvény módosításával akarják eltávolítani posztjáról. A megoldást mindenki meglepetésére a két szocialista és egy szabaddemokrata képviselő által jegyzett jegybanktörvény-módosítás jelentette, amely a Monetáris Tanács létszámának növelését tűzte ki célul. A módosításra az Európai Központi Bank is reagált, bár a pénzügyi tárca és a jegybank különbözőképpen értelmezte a reflexiót.

A jegybank szerint alkotmányos aggályokat is felvető módosítás ugyan elsőre átment a parlamenten, de a köztársasági elnök nem írta alá. A második nekifutásra változatlanul elfogadott módosító javaslat lehetőséget ad a kormányfőnek, hogy 13-ra növelje jegybanktanács eddigi 9 fős létszámát. Járai, aki szerint minden valószínűség szerint 18 hónapnál nem lesz hosszabb életű a törvény, az alkotmánybírósághoz kíván fordulni a jogszabály kivizsgálása érdekében. Ezt végül nem tette meg, de segítséget nyújtott az Alkotmánybírósághoz forduló Fidesz-frakciónak. A kormányfő két hete nevezte meg négy új jelöltjét.