A képviselők 195 igen és négy nem szavazattal fogadták el a törvény módosítását. Az új szabályozás szerint a Monetáris Tanácsban – amelynek tagja az MNB elnöke és alelnökei – a további tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke teszi meg a javaslatot, és ezt – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A monetáris tanács tagjai – ideértve az MNB elnökét -, az MNB alelnökei, valamint a felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők újra.
Az MNB-törvény hatályba lépésekor monetáris tagsággal rendelkező MNB-alelnökök eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik a monetáris tanácsban betöltött tagságukat. Az MNB alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
Járai Zsigmond a Monetáris Tanács hétfői ülése utáni, a parlamenti szavazást megelőző sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta, hogy szerinte „a jegybanktörvény szégyenletes módosítását” hétfőn este várhatóan megszavazza a parlament, ám reméli, hogy a módosítás mégsem történik meg, eljut az Alkotmánybírósághoz, vagy az Európai Bírósághoz. A jegybankelnök szerint a módosítás nagy károkat okoz az ország megítélése szempontjából.
Járai újra azt hangsúlyozta, hogy a módosítás értelmetlen, felesleges és ellentétes az EU-törvényekkel, nyilvánvaló szándéka, hogy megváltoztassa a monetáris politikát. Ha mégis négy taggal bővül a Monetáris Tanács, Járai szerint az új tagok előbb utóbb alkalmazkodni fognak a feladatokhoz és a felelősséghez.
A jegybank elnöke aláhúzta: “abban bízom, hogy a törvény legfeljebb 18 hónapig lesz hatályban, mert bármilyen kormány fog jönni, meg fogja változtatni”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
