Mádl Ferenc köztársasági elnök álláspontja szerint a jegybanktörvény módosítása ellentétes annak hivatalosan deklarált céljával, a törvénymódosító javaslat ugyanis a jegybank függetlenségének és hatékonyságának növelését jelölte meg célként. Ugyanakkor – áll a köztársasági elnök közleményben közzé tett indoklásában – a monetáris tanács tagjai kinevezésének jelenlegi rendszere az Európai Központi Bank (EKB) véleménye szerint is kielégítően biztosítja a függetlenséget és a hatékonyságot. A törvénymódosítás pedig ezzel ellentétesen éppen hogy növeli a mindenkori miniszterelnök befolyását a Monetáris Tanács (MT) tagjainak kinevezésében.
|
Mádl Ferenc ennek megfelelően hétfőn az Alkotmányban biztosított jogkörével élve megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról szóló törvényt. A köztársasági elnök levélben tudatta döntését Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével.
Különösen aggályosnak tartotta a köztársasági elnök, hogy a törvény lehetőséget teremtene a Monetáris Tanács egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére. Az európai közösségi jogban is érvényesülő elv ugyanis, hogy a független testületek tagjait a lehetőség szerint több lépcsőben, politikai ciklusokon átívelve nevezzék ki.
Nem értett egyet a köztársasági elnök azzal sem, hogy a törvény szerint a jövőben a Magyar Nemzeti Bank alelnökei közül csupán egy legyen felelős a monetáris politikáért. Az Alkotmány és a jegybanktörvény ugyanis a Magyar Nemzeti Bank egésze számára írja elő a monetáris politika meghatározásának feladatát.
|
Mádl Ferenc továbbá az Európai Központi Bank 2004. évi konvergencia-jelentésére is felhívta a figyelmet, amely szerint a jegybanktörvény több, a jegybank és a Monetáris Tanács függetlenségét érintő rendelkezése nincs összhangban az Európai Közösség jogával. Az Európai Központ Bank a törvénnyel kapcsolatos véleménye külön is javasolta, hogy e hiányosságok orvoslása a jegybanktörvény módosításakor történjen meg.
Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet véleményében azt is rögzítette, hogy a jelenlegi jegybanktörvény is biztosítja az MNB függetlenségét és hatékony működését. Ez az érv fogalmazódik meg a köztársasági elnök átiratában is, Mádl Ferenc ugyanis helytelennek tartja, hogy néhány részkérdésben sor kerüljön a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására, de az uniós kötelezettségeinkkel kapcsolatos jogalkotói mulasztások megszüntetése elmaradjon.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter még múlt hét csütörtökön is igyekezett meggyőzni Mádl Ferencet, hogy ne küldje vissza a törvényt az Országgyűlésnek, vagy normakontrollra az Alkotmánybírósághoz, mivel szerinte a jegybanktörvény módosítása eleget tesz az alkotmány előírásainak és összhangban áll az MNB függetlenségével. Hozzátette: az MT létszámának növelése azt a célt szolgálja, hogy felkészültebbé és sokszínűbbé váljék a testület.
Járai Zsigmond jegybankelnök egy korábbi nyilatkozata szerint a most visszaküldött jogszabálytervezet egy “szégyenletes törvény”, amely nagy károkat okoz az ország megítélése szempontjából, és reményei szerint legfeljebb 18 hónapig lesz hatályban. Járai kijelentette: amennyiben Mádl Ferenc nem fordulna az Alkotmánybírósághoz, úgy majd a jegybank megteszi azt.
Még tanulmányozzák
A szocialista párt még tanulmányozza az államfő kifogásait – jelentette ki a jegybanktörvény módosításának egyik előterjesztője, Göndör István. Az MSZP-s képviselő szerint akár a jövő héten napirendjére tűzheti az Országgyűlés a javaslatot.
Halász János, a Fidesz frakció szóvivője reményét fejezte ki, hogy a szocialisták ezúttal megfontoltabbak lesznek, mint a kórháztörvénynél. Halász János szerint a kormánytöbbség a jegybanktörvény módosításakor nem hallgatta meg Járai Zsigmond bankelnök véleményét, és nem hallgatott a nemzetközi ellenvéleményekre sem.
