Belföld

Pilótaváltás zuhanórepülésben

Nincs könnyű helyzetben a Malév élére most kinevezett páros, igazából csak a gyors privatizációban reménykedhet. Nem véletlen, hogy hosszú távú terveik ismertetésével megvárják a privatizációs ajánlatok leadási határidejét.

A Malév Rt. rendkívüli közgyűlése Gönczi Jánost vezérigazgatónak, majd az igazgatóság Hónig Pétert a társaság elnökének választotta meg pénteken. Az elnök-vezérigazgatói posztot eddig betöltő Sándor László január 19-én személyes okok miatt kezdeményezte felmentését. Legalábbis „formálisan személyes” okokból, hiszen a hírek szerint az elnök-vezérigazgató távozását az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., illetve a Pénzügyminisztérium szorgalmazta.








Külön juttatás nélkül
A Malév Rt. közleményben tájékoztatott arról, hogy a pénteki rendkívüli közgyűlés értékelése szerint Sándor László irányítása alatt a nemzeti légitársaság jelentősen csökkenteni tudta veszteségét, azonban a célt, a nullszaldós gazdálkodást nem sikerült megvalósítania. Az elnök-vezérigazgató minden külön juttatás és végkielégítés nélkül távozik, vezetői tapasztalatával még további két hónapig segíti a Malévot.


Egy helyre ketten


Az új vezetők megválasztásával az előzetes papírforma érvényesült. Annyi ugyanis már egy héttel korábban kiszivárgott az ÁPV Rt. berkeiből, hogy a cég pénteki közgyűlésén Sándor László távozó elnök-vezérigazgató posztját kettéválasztják. A vezérigazgatói székbe most beválasztott Gönczi János eddig is az ÁPV Rt. “állományába” tartozott, a korábban sikeres üzletember ugyanis a privatizálás előtt álló Mahart Ingatlan Rt. első embere.


Hónig Péter elnöki megbízatása pedig már csak azért sem okozhatott meglepetést, mert a tavaly magánosított Dunaferr vezérigazgatójának szüksége volt cége közgyűlési felhatalmazására, hogy elfogadhassa a felkérést. Nos, az acélgyártó cég közgyűlése a napokban rábólintott a “másodállásra”, így minden akadály elhárult a kinevezés útjából. Arra persze nem kell számítani, hogy a mos kinevezett páros megbízatása hosszú évekre szólna, nem titkolt cél ugyanis a Malév régóta húzódó privatizációjának lezárása.








Visszahívottak
A Malév közgyűlése visszahívta Polgár Miklós és Nagy Kálmán igazgatósági tagokat. A tulajdonosok az igazgatóság tagjává választották Bodnár Zoltánt, Galla Gábort, Gönci Jánost, Haris Györgyöt, Hónig Pétert, Krauth Pétert és Pál Lászlót. Az igazgatóság új tagjainak megbízatása a többi igazgatósági taggal megegyező időtartamig, 2006. május 5-éig szól.


Sztálingrád szindróma


A Malév nincs könnyű helyzetben. Érezhette ezt a most távozott elnök-vezérigazgató is, aki nemrégiben egy stratégiaalkotó menedzsment-tanácskozáson a Sztálingrád című film levetítésével akarta plasztikussá tenni a társaság helyzetét. Kérdés persze, hogy a látszólag nyerő helyzetből veszítő von Paulus tábornok vagy a vert csatát megfordító Zsukov marsall szerepét érezhette-e magáénak. Akárhogy is, de a „sztálingrádi színt” elhagyó Sándor Lászlót váltó párostól most a vesztésre álló csata megfordítását várják megbízóik. Jellemző a cég helyzetére, hogy nem csupán a nyereségesség, de már a nullszaldó elérése is győzelemmel érne fel.


A Fővárosi Vízművek Rt. éléről tavalyelőtt a Malévhoz „átejtőernyőző” Sándor Lászlót aligha csak az iparági tapasztalatok hiánya akadályozta a 2004-re ígért nullszaldó elérésében. Nem igazán hihető ugyanis, hogy a diszkont légitársaságok számának növekedése vagy az üzemanyagárak emelkedése a távozásra kényszerült elnök-vezérigazgató nyakába varrható. A bérnövekedésért már joggal lenne okolható, de a szigorúbb bérpolitika sem pótolhatta volna az uniós csatlakozás nyomán leállított állami támogatásokat.








Dominóhatás
Elemzők szerint, ha nem sikerül a gyors privatizáció, a 3 és fél ezer embert foglalkoztató Malév komoly bajba kerülhet, ami másokat is bajba sodorhat, hiszen a cég adja a Budapest Airport forgalmának több mint felét, s hasonló a helyzet a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálattal is.

Rövid távon a privatizáció segíthet


Joggal vetődött fel a Malév gyors privatizációja mint rövid távú megoldás. Az állami tulajdonos optimizmusa e téren töretlen, s a most kiválasztott menedzsment is a magánosításban szerzett komoly gyakorlatot. Mégis megfontolandó körülmény, hogy tavaly az első tender sikertelenül zárult, a decemberi második kiírás iránt, melynek határideje február 28., eddig nem nagyon törték magukat a cégek. Egyelőre csak annyi biztos, hogy ismét érdeklődik a sikertelen első tender egyetlen pályázója, a régi maléves szakemberekkel szövetkező, orosz hátterű Aviation Solution International, amely legutóbb mindössze 150 millió forintot kínált a cégért. Ráadásul úgy, hogy nem vállalta volna át a Malév 36 milliárd forintot is meghaladó adósságállományát.



Pilótaváltás zuhanórepülésben 25


Az sem kétséges, hogy a cégnek hosszú távon is sikeres stratégiára van szüksége. Ennek fontosságát hangsúlyozta a közgyűlésen az új vezérigazgató, aki elmondta, hogy a Malév vezetése kidolgozza a cég átalakításának lehetséges alternatíváit, amelyeket sikeres privatizáció esetén az új tulajdonos hasznosítani tud. Sikertelen privatizáció esetén pedig azt vállalják, hogy a társaságot zökkenőmentesen, stabilan működtetik. A konkrétabb elképzelések ismertetésére azonban két hét haladékot kért a vezérigazgató. Nem nehéz kitalálni, hogy meg kívánja várni az új tenderre befutó ajánlatokat.


Fotó: MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik