Belföld

Üvegházak – pokoli tornyok?

Az égbe nyúló üvegépületek nemcsak esztétikai, hanem energetikai szempontból is megosztják a szakembereket. Egy tanulmány szerint a Budapesten is egyre gyakrabban feltűnő áttetsző épületek valójában "pokoli tornyok".

A modern építészet egyre gyakrabban nyúl olyan anyagokhoz, amelyekről korábban el sem tudták képzelni, hogy valaha is épületek készülhetnek belőle. Amikor 6000 évvel ezelőtt Mezopotámiában felfedezték, hogy az egyszerű homokból bizonyos eljárások révén áttetsző anyagot kaphatunk, minden bizonnyal egészen más alkalmazási módszerekre gondoltak. Azóta persze egyéb csodáknak is tanúi lehettünk, de szembeszökő, hogy a modern városzépítészet milyen gyakran nyúl az üveghez Japántól kezdve Amerikán és a napfényes Dubain keresztül Budapestig bezárólag.


Üvegházak – pokoli tornyok? 1

Izzasztószobák az üvegházakban

Az esztétikai problémákon túl pedig van még egy komoly gond ezekkel az épületekkel: a hatalmas üvegtornyok ugyanis napos időben szaunaként működnek, pontosabban szólva működnének, ha az általában irodaházaknak használt építmények fenntartói nem szerelnék fel a belső tereket nagy teljesítményű légkondícionáló berendezésekkel. Az égbe nyúló üvegpaloták elvileg komoly kihívást jelentenek az építészeknek.

A fény és napsugár mennyisége, amely ezeket az épületeket éri, hatalmas, ugyanakkor az építészet alapszabálya szerint úgy kell megtervezni az épületeket, hogy nyáron lehetőleg az épület jellegéből kifolyólag soha ne legyen melegebb bent, mint kint. Azaz az épületnek nem szabad elvileg növelnie az épületben tartózkodók hőérzetét. A legfrissebb felmérések szerint – és minden ellenkező állítás ellenére – azonban az üvegépületek pontosan ezt teszik.

Építészek ugyan arra hivatkoznak, hogy az üvegfelületek mögött olyan „ütközőzónát” létesítenek, melyek megakadályozzák a belső terek felmelegedését, a felmérések azonban mást mutatnak.

Döbbenetes számok


Üvegházak – pokoli tornyok? 2


Egy darmstadti intézet, amely a környezeti problémák és az építészet kapcsolatát kutatja, 24 üvegtoronyban végzett felmérése alapján az derült ki, hogy ha egy épülethomlokzat 60 százaléka üvegből van, akkor már komoly gondot okoz a nyári és őszi időszakban a belső terek hőmérsékletének kordában tartása. Az irodák hűtése bizonyos magasságokban természetes úton már nem megoldható – 20 méteres magasság felett már klímatechnikai berendezések szükségeltetnek. Ezek energiaigénye Werner Eicke-Henning, a darmstadi intézet kutatója szerint 300 és 700 kilowattóra négyzetméterenként évente.

A klasszikus kőépületek ugyakkor maximum 100-150 kilowattóra áramot igényelnek hűtés céljából négyzetméterenként egy évben. Ráadásul 20 méteres magasság alatt az épületek természetes úton is szellőztethetők, ami adott esetben további 70 kilowattóra megtakarítást jelenthet.

„Elképesztő, hogy olyan forró éghajlat alatt elterülő országokban, mint Dubai, szintén egyre több üvegpalotát építenek” – nyilatkozta Eicke-Henning a Spiegel Online-nak. Persze klímaberendezésekkel minden megoldható, csakhogy közismert az a csapdahelyzet, melyet ezek a berendezések okoznak: miközben az épületen belül hűtenek, a külső környezetet többek között a kibocsájtott gázok illetve a gépek működése közben termelődő hő révén tovább melegítik. A globális felmelegedést éppen a globális felmelegedés ellenszereként kitalált klímaberendezések segítik leginkább elő.

Télen praktikus?

Ellenvélemények persze itt is megfogalmazódnak. Egyrészt egyre gyakrabban folyamodnak olyan hűtéstechnika alkalmazásához, mely nem a berendezések révén hűti le az épület belső tereit, hanem a föld természetes hőmérsékletét használja ki. Kétségkívül nem költségkímélő, energiaigényéról pedig megoszlanak a vélemények, de egyre gyakrabban alakítják ki úgy az épületeket, hogy a hűtőrendszer csöveit a föld felszíne alá akár 100 méteres mélységbe is levezetik, hogy a hűtőfolyadékot a föld természetes hőmérséklete hűtse le.



Üvegházak – pokoli tornyok? 3


Az nehezen tagadható, hogy nyáron, illetve még inkább ősszel, amikor a nap beesési szögének megváltozása miatt méginkább besüt a nap az irodák belsejébe, komoly gondot okozhat a terek megfelelő hőmérsékleten tartása. Az üvegpaloták rajongói azonban arra figyelmeztetnek, hogy télen ezek az épületek sokkal gazdaságosabban működhetnek. A most megjelent tanulmány kritikusai éppen a tanulmányra hivatkoznak, amelyben az áll: egy duisburgi üvegpalotában egy felhőtlen, napsütéses téli napon akár 25 C fokra is felmelegedhet a belső terek hőmérséklete mindenféle fűtéstechnika igénybevétele nélkül.

Hogy az üveg mennyire tudja leszigetelni az irodákat, azaz hogy mennyiben tudja megtartani ezt a hőmérsékletet, arról egyelőre nem készült felmérés, ám sokak szerint éppen ez jelenti a másik legkomolyabb problémát az üvegépületek esetében.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.