Belföld

EU – szűkmarkú büdzsé készül

A uniós tagországok miniszterei péntekre virradóra ugyan egy lyukkal beljebb húzták az EU nadrágszíját, de a szigorítás korántsem meglepő, még csak nem is végleges, s hatásai sem tekinthetők drámainak.

Amitől tartani lehetett, bekövetkezett, az Európai Unió tagországai csütörtökről péntekre virradóra szorítottak egyet a közös szervezet nadrágszíján. A tagállamok uniós költségvetési ügyekért felelős miniszterei által második olvasatban elfogadott büdzsé teljes kiadása 106,3 milliárd eurót tesz ki, ez pontosan az összesített uniós GDP egy százaléka. Miközben a szabályok szerint a tagállamok összesített GDP-jének akár 1,27 százalékát is megkaphatná a szervezet.








Ami minket illet
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézete úgy számítja, hogy az idén 300 millió euró nettó többlettel zárhat Magyarország az EU-költségvetéssel szemben, a 2006-ig tartó időszakra pedig 1,5 milliárd eurót prognosztizálnak. Eszerint jövőre a nettó többlet 539 millióra, 2006-ban 677 millió euróra nőhet.

A nettó befizetők érdeke


Igaz, korábban az is felmerült, hogy jövőre csupán a tagok GDP-jének 0,99 százalékával gazdálkodjék az EU. Optimista olvasatban tehát azt is mondhatjuk, hogy minden idők legszigorúbb uniós költségvetése mégsem annyira szigorú, mint lehetne – csak majdnem. A számmisztikát félretéve, annyi bizonyos, hogy a mostani szigor a nettó befizetők érdekeit tükrözi. A végső szót persze, az Európai Parlament mondja ki december közepén, ám gyökeresen más döntés a strasbourgi plenáris üléstől sem várható, miután a miniszterek a csütörtök éjszakai szavazás előtt a parlamenti képviselőkkel is egyeztettek.

Az EU keleti bővítés utáni első teljes költségvetésének előkészítésekor a brüsszeli bizottság elsősorban az új tagországok felzárkózásának szükségességére hivatkozva kérte a kiadások jelentős emelését. Az elfogadott változat szerint a kiadások az előző évhez képest 6,5 százalékkal nőnek, ez messze elmarad a korábbi 11,5 százalékos elképzeléseitől. A tagállamok mindkét nagy kiadási területen, az agrárköltségvetésben és a regionális fejlesztésben is szűkmarkúbbnak bizonyultak, mint azt az Európai Bizottság.








Emelni? Visszavenni?
Az EU gazdasági ügyekért felelős tisztségviselői már tavaly ősszel is figyelmeztettek, hogyha az Európai Unió a jövőben nem tudja költségvetését a jelenlegi, nagyjából 1 százalékos GDP-szint fölé emelni, akkor előbb-utóbb a kiadások radikális csökkentésére kényszerül. Ami egyáltalán nem könnyű, hiszen például a mezőgazdasági kiadásokhoz – amelyek a teljes EU-költségvetés majdnem felét teszik ki – a következő egy évtizedben nem lehet hozzányúlni, ugyanis a legnagyobb EU-agrártermelő, Franciaország követelésére még tavalyelőtt befagyasztották ezt a tételt egészen 2013-ig.

Brüsszeli vészharangok


A most szárba szökkent költségvetési szigornak, persze, voltak előzményei. Alig néhány hete már megkongatták Brüsszelben a vészharangokat. Kiderült ugyanis, hogy hosszú idő után az idei lesz az első olyan év, amikor az Európai Unió költségvetése deficitessé válhat. Mégpedig azért, mert a regionális támogatások tervezettnél nagyobb ütemű kifizetése miatt a kiadások jelentősen meghaladják a tervezettet. A hiány lehetséges nagyságáról ugyan az EU berkein belül is megoszlottak a vélemények, némi konszenzus mégis kibontakozni látszott a 4 milliárd eurós összeghatár mentén.

Érdekes módon a deficit nem írható egyértelműen a májusban újonnan belépett tagországok számlájára. Ahogy Michaele Schreyer EU-tisztségviselő fogalmazott: a régi tagállamoknak is a tervezettnél többet fizettek ki fejlesztési támogatásként, vagyis a deficitet nem pusztán az új és általában viszonylag szegény, tehát regionális támogatásban részesülő tagállamok idei belépése okozta. Egyúttal a nagyobb kifizetések azt is jelzik, hogy a tagállamok – köztük az újak is – a tervezettnél hatékonyabban tudják lehívni a rendelkezésükre álló fejlesztési forrásokat, vagyis a korábbi várakozásokkal ellentétben élénkül az alapok felhasználása.


Nem eszik olyan forrón a kását


“Olyan nagy pénzről van szó, s olyan hatalmas, tagolt szervezetről, amely esetében a szerény mértékű megszorítás az egyes tagországok esetében nem jelentkezik rövid távon, s pláne nem közvetlenül” – vélekedik Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, az Európai Unióban egyébként is a regionális elv érvényesül, tehát még egy radikális mértékű kiadáscsökkentés esetében is inkább csak olyan fajta hatással lehet számolni, hogy a gazdagabb országok elmaradatottabb területei, illetve az elmaradott térségek relatíve gazdagabb régiói kiesnek a támogatotti körből. Ez érintheti Portugália, Franciaország, vagy épp Németország támogatott területeit.


Palócz Éva véleménye szerint Magyarország esetében egyetlen olyan térség van, mégpedig a központi régió, illetve a főváros, amely lassacskán eléri az EU-átlagot, s így “veszélyeztetett” lehet. Emellett arra is felhívta a figyelmet Palócz Éva, hogy az EU-s pénzek elosztása nem közvetlen módon történik, jellemzőbb, hogy hosszabb időszakok alatt lehívható keretösszegekről van szó. Más szóval, az esetleges keretcsökkenés hatékonyabb pályázással ellensúlyozható.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.