Belföld

EU – szűkmarkú büdzsé készül

A uniós tagországok miniszterei péntekre virradóra ugyan egy lyukkal beljebb húzták az EU nadrágszíját, de a szigorítás korántsem meglepő, még csak nem is végleges, s hatásai sem tekinthetők drámainak.

Amitől tartani lehetett, bekövetkezett, az Európai Unió tagországai csütörtökről péntekre virradóra szorítottak egyet a közös szervezet nadrágszíján. A tagállamok uniós költségvetési ügyekért felelős miniszterei által második olvasatban elfogadott büdzsé teljes kiadása 106,3 milliárd eurót tesz ki, ez pontosan az összesített uniós GDP egy százaléka. Miközben a szabályok szerint a tagállamok összesített GDP-jének akár 1,27 százalékát is megkaphatná a szervezet.








Ami minket illet
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézete úgy számítja, hogy az idén 300 millió euró nettó többlettel zárhat Magyarország az EU-költségvetéssel szemben, a 2006-ig tartó időszakra pedig 1,5 milliárd eurót prognosztizálnak. Eszerint jövőre a nettó többlet 539 millióra, 2006-ban 677 millió euróra nőhet.

A nettó befizetők érdeke


Igaz, korábban az is felmerült, hogy jövőre csupán a tagok GDP-jének 0,99 százalékával gazdálkodjék az EU. Optimista olvasatban tehát azt is mondhatjuk, hogy minden idők legszigorúbb uniós költségvetése mégsem annyira szigorú, mint lehetne – csak majdnem. A számmisztikát félretéve, annyi bizonyos, hogy a mostani szigor a nettó befizetők érdekeit tükrözi. A végső szót persze, az Európai Parlament mondja ki december közepén, ám gyökeresen más döntés a strasbourgi plenáris üléstől sem várható, miután a miniszterek a csütörtök éjszakai szavazás előtt a parlamenti képviselőkkel is egyeztettek.

Az EU keleti bővítés utáni első teljes költségvetésének előkészítésekor a brüsszeli bizottság elsősorban az új tagországok felzárkózásának szükségességére hivatkozva kérte a kiadások jelentős emelését. Az elfogadott változat szerint a kiadások az előző évhez képest 6,5 százalékkal nőnek, ez messze elmarad a korábbi 11,5 százalékos elképzeléseitől. A tagállamok mindkét nagy kiadási területen, az agrárköltségvetésben és a regionális fejlesztésben is szűkmarkúbbnak bizonyultak, mint azt az Európai Bizottság.








Emelni? Visszavenni?
Az EU gazdasági ügyekért felelős tisztségviselői már tavaly ősszel is figyelmeztettek, hogyha az Európai Unió a jövőben nem tudja költségvetését a jelenlegi, nagyjából 1 százalékos GDP-szint fölé emelni, akkor előbb-utóbb a kiadások radikális csökkentésére kényszerül. Ami egyáltalán nem könnyű, hiszen például a mezőgazdasági kiadásokhoz – amelyek a teljes EU-költségvetés majdnem felét teszik ki – a következő egy évtizedben nem lehet hozzányúlni, ugyanis a legnagyobb EU-agrártermelő, Franciaország követelésére még tavalyelőtt befagyasztották ezt a tételt egészen 2013-ig.

Brüsszeli vészharangok


A most szárba szökkent költségvetési szigornak, persze, voltak előzményei. Alig néhány hete már megkongatták Brüsszelben a vészharangokat. Kiderült ugyanis, hogy hosszú idő után az idei lesz az első olyan év, amikor az Európai Unió költségvetése deficitessé válhat. Mégpedig azért, mert a regionális támogatások tervezettnél nagyobb ütemű kifizetése miatt a kiadások jelentősen meghaladják a tervezettet. A hiány lehetséges nagyságáról ugyan az EU berkein belül is megoszlottak a vélemények, némi konszenzus mégis kibontakozni látszott a 4 milliárd eurós összeghatár mentén.

Érdekes módon a deficit nem írható egyértelműen a májusban újonnan belépett tagországok számlájára. Ahogy Michaele Schreyer EU-tisztségviselő fogalmazott: a régi tagállamoknak is a tervezettnél többet fizettek ki fejlesztési támogatásként, vagyis a deficitet nem pusztán az új és általában viszonylag szegény, tehát regionális támogatásban részesülő tagállamok idei belépése okozta. Egyúttal a nagyobb kifizetések azt is jelzik, hogy a tagállamok – köztük az újak is – a tervezettnél hatékonyabban tudják lehívni a rendelkezésükre álló fejlesztési forrásokat, vagyis a korábbi várakozásokkal ellentétben élénkül az alapok felhasználása.


Nem eszik olyan forrón a kását


“Olyan nagy pénzről van szó, s olyan hatalmas, tagolt szervezetről, amely esetében a szerény mértékű megszorítás az egyes tagországok esetében nem jelentkezik rövid távon, s pláne nem közvetlenül” – vélekedik Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, az Európai Unióban egyébként is a regionális elv érvényesül, tehát még egy radikális mértékű kiadáscsökkentés esetében is inkább csak olyan fajta hatással lehet számolni, hogy a gazdagabb országok elmaradatottabb területei, illetve az elmaradott térségek relatíve gazdagabb régiói kiesnek a támogatotti körből. Ez érintheti Portugália, Franciaország, vagy épp Németország támogatott területeit.


Palócz Éva véleménye szerint Magyarország esetében egyetlen olyan térség van, mégpedig a központi régió, illetve a főváros, amely lassacskán eléri az EU-átlagot, s így “veszélyeztetett” lehet. Emellett arra is felhívta a figyelmet Palócz Éva, hogy az EU-s pénzek elosztása nem közvetlen módon történik, jellemzőbb, hogy hosszabb időszakok alatt lehívható keretösszegekről van szó. Más szóval, az esetleges keretcsökkenés hatékonyabb pályázással ellensúlyozható.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.