Mint minden novemberben, Földünk idén is találkozik a Leonidák meteorrajjal. A meteorraj aktivitása 2004-ben november 14. és 21. közé esik.
Az elmúlt évek nagy meteorviharai után idén csak szerényebb égi showra számíthatunk: a csillagászok három kisebb kitörést várnak a rajtól. Az elsőre november 17-én, magyar idő szerint délelőtt 9 óra 25 perckor került sor. Ezt leginkább az Észak-Amerikában, különösen a keleti part közelében élők élvezhették. De még a kitörési csúcson is csak óránként alig tucatnyi meteorban lehetett gyönyörködni.
Pénteken kétszer
A másik kitörés várhatóan két nappal később, november 19-én következik be. A számítások szerint Földünk magyar idő szerint 7 óra 40-kor keresztezi az üstökös 1333-as napközelsége idején kilökődött anyagot. A kitörési csúcson ekkor is legfeljebb 10 hullócsillagot láthatunk óránként. Egyes számítások szerint, mivel ez a törmelékanyag már hússzor megkerülte a Napot, ez idő alatt más égitestek gravitációs vonzása következtében pályája módosulhatott annyit, hogy már néhány órával korábban gyér aktivitást tapasztalhatunk, így az európai észlelőknek is jut némi látvány.
November 19-én, magyar idő szerint 20 és 23 óra között bolygónk a frissebb és koncentráltabb, 1733-as napközelség idejéről származó törmelékfelhővel is találkozik. Ekkor 30-60 hullócsillag is feltűnhet óránként az égen, de a megfigyelés főleg az ázsiai és ausztráliai észlelőknek kedvez, akiknél ekkor már november 20-a hajnala lesz.
|
Amikor egy üstökös a Nap közelében felmelegszik, szublimáló gázai sok port repítenek ki az űrbe. A porszemcsék (meteoroidok) a szülő égitestéhez hasonló, de attól kissé eltérő pályára kerülnek – ezek csoportját nevezzük meteorrajnak.
A szétszóródás oka részben az, hogy az üstököst alkotó szilárdabb részecskék a gázok elillanása után különböző irányba és különböző sebességgel repülnek ki. Emellett a későbbiekben tovább módosul az útvonaluk, részben a bolygók gravitációs zavaró hatására, illetve különböző sugárzási folyamatok révén.
A meteoroidok idővel szétoszlanak a pályán, a raj egyre diffúzabb lesz. Az üstökös minden napközelségekor újabb port termel, fiatal, sűrű felhőket alkotva. Egy meteorraj tehát idősebb, diffúz, és fiatalabb, sűrűbb komponensből áll. A por kirepülésének és későbbi pályaváltozások változatossága miatt nagyon nehéz megbecsülni, hogy egy üstökösmag közelében hol és mennyi poranyag van.
Kép 1833-ból
Az Oroszlán ősszel
Egy meteorraj tagjait csak akkor láthatjuk, ha a raj metszi a földpályát. Ilyenkor bolygónk légkörében felizzanak a szemcsék. A meteorikus testek egymással nagyjából párhuzamosan haladnak az űrben. Így amikor a légkörben felizzanak, a perspektívikus hatás miatt egy pontból látszanak szétsugárzódni – ez az adott meteorraj radiánsa. A Leonidák meteorraj esetében ez a Leo (Oroszlán) csillagkép.
A Leonida meteorraj diffúz összetevőjével minden év novemberében találkozunk. A raj sűrűbb felhőivel azonban csak akkor, amikor az üstökös is napközelben jár. Erre 33 évente kerül sor. Így, bár minden novemberben láthatunk néhány leonida meteort, az igazi záporra körülbelül 33 évente kerül sor. Az üstökös legutóbbi napközelsége 1998. február 28-án volt. Ennek megfelelően már 1994-től erősödő aktivitást figyelhettünk meg. Tavaly azonban már csendesedett a meteorraj, az idei látvány pedig az előrejelzések szerint még a tavalyinál is szerényebb lesz.
Pirossal jelölve a radiáns. Forrás: www.mcse.hu
