• Az olajár emelkedésének hatására mind rentábilisabbá válik a gázüzlet világszerte. Ebből a szempontból nem szerencsétlen az üzletág értékesítésének időzítése?
– Egy ilyen tranzakciónál mindig csak utólag lehet okos az ember, hogy jó volt-e vagy sem az időzítés, hiszen előre nagyon nehéz egy ekkora jelentőségű üzlet eladását optimalizálni. Mi abból indultunk ki, hogy gázoldalon nem tudunk biztosítani olyan növekedést, mint az olajoldalon. Csak az a kérdés volt nyitott számunkra, lát-e más a gázüzletben növekedési lehetőséget, jobban tudja-e működtetni, jobban beillesztheti-e a saját regionális vérkeringésébe. Ez tulajdonképpen ugyanaz, mint amit mi csinálunk az olajüzletben: a Slovnaft- vagy az INA-tendert mi is azért nyertük meg, mert több fantáziát, nagyobb szinergiákat láttunk az adott területen, mint más vevőjelöltek.
• Úgy tudom, jó árat sikerült kapni az üzletág cégeiért. 
Fotó: MTI
– Nagy szereplőkkel folytattunk megbeszéléseket, így sikerült versenyben kialakult árat elérnünk, hiszen a világpiaci trendeket is ismerő óriáscégekkel ültünk tárgyalóasztalhoz. Ezzel az ár meghaladta azt a limitértéket, amit mi magunkban felállítottunk. A tranzakciót egyébként a január elsején átalakított gázpiaci szabályozás tette lehetővé.
• A tájékoztató során mindvégig partnerségről, partneri együttműködésről esett szó, pedig mintha valójában egy cégcsoport eladásáról lenne itt szó.
– Ha így lenne, akkor nem tartottuk volna meg a 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedéseinket a tárolás és az értékesítés terén. Ezekhez a tulajdonrészekhez ráadásul erős kisebbségi kontrolljogaink is kötődnek, a szállításból pedig egyelőre semmit sem értékesítettünk. Ez partnerség, ahol most elkezdjük az együttműködést, később pedig megnézzük, ez a közös munka rejt-e magában további szinergiákat és növekedési lehetőségeket. Ahogyan egy házasságban, itt is előfordulhat, hogy az ember rosszul becsüli fel az erőforrásokat, és nem tudja végrehajtani azt, amit megfogadott, így itt is szükségünk van a kilépést biztosító opciókra. A partnerség azonban csak akkor szűnne meg, ha a Mol teljes egészében kiszállna, de erről most szó sincs.
• A 2 és az 5 éves opciók nem azt jelentik, hogy ilyen távon kiszáll a gázcégekből a Mol?
– Nem, ez azt jelenti, hogy lesz időnk megítélni, beváltja-e ez a partnerség a hozzá fűzött reményeinket, vagy sem.
• Milyen jogai maradtak a Molnak a nagyobbrészt eladott üzletágakban?
– Az új gázszolgáltató cég igazgatóságában elegendő képviselettel rendelkezünk, és a szokásos kisebbségvédelmi kérdéseket is a szerződésekbe foglaltuk. Emellett azokban a stratégiai ügyekben, amelyek az üzletág értékét befolyásolni tudják, vétójoggal rendelkezünk majd. A menedzsment jogokat ugyanakkor teljes egészében átadtuk az új tulajdonosnak.
• Talán a legfontosabb kérdés, amire egyelőre nem kaptunk választ, hogy miben gondolkodnak, mire kívánják fordítani a tranzakcióból befolyó hatalmas összeget.
– Ez az ügylet valóban sok pénzt, nagy tőkebeáramlást jelent, de látni kell azt is, hogy az elmúlt években a Moltól nagyobb mennyiségű tőke áramlott ki. Arról azonban még korai beszélni, mire költjük majd a pénzt, hiszen az még be sem folyt. Azt sem lehet mondani, hogy e rendkívüli bevételnek köszönhetően önmagában hirtelen nagy felvásárlásokba fog kezdeni a Mol, igaz, a rugalmasságunk jelentősen megnőtt. Ezek után sokkal nyugodtabban és szabadabban tudunk gondolkodni bizonyos befektetési opciók felől. Hitelek visszafizetéséről is korai még beszélni, erről önmagában e tőkebeáramlás okán nem is lehet szó. A kölcsönök átstrukturálására csak a hitelfeltételek kedvező változása esetén kerülhet sor, egy ilyen méretű vállalatnak mindig rendelkeznie kell egészséges hitelállománnyal. Ugyanakkor szólni kell arról is, milyen nagymértékű – százmillió eurós nagyságrendű – kapacitásbővítési, illetve környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre a Mol-csoport a közelmúltban. Az idén befejeződik a TVK-nál a petrolkémiai fejlesztési projektünk 100 milliárd forint feletti értékben, a Slovnaftnál és Százhalombattán pedig több üzem – köztük az új kénmentesítő – is beindul, ezek fejlesztése további 70 milliárd forintot emésztett fel.
A gázüzletág értékesítésének részleteiről, a Mol regionális terveiről, az E.ON csoport terjeszkedéséről a Figyelő 46. számában olvashat összeállítást, ennek része az interjú.
